Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
RECENZIÓK - Colls, Robert - Rodger, Richard (eds.): Cities of Ideas Ismerteti: PERÉNYI ROLAND
rált, addig a karitatív szervezetek az egyénre, a sanyarú sorsú városlakók életkörülményeinek javítására törekedtek. Ilyen szervezet volt pédául az Octavia Hill által alapított Kyrie Society, amely a lakókörnyezet szebbé tételével, a házfalak kifestésével, a kertépítés ösztönzésével és a közösségi élet elősegítésével igyekezett javítani a szegénynegyedek lakóinak helyzetén. A jótékony egyesületek tevékenységének ez a vonulata még akkor is tovább élt, amikor az első világháborút követően az állam vette át a szociálpolitika irányítását, s bár a nők továbbra sem kaptak döntéshozói szerepet a városrendezésben, jó hely- és emberismeretük miatt szívesen alkalmazták őket az adatgyűjtések során. Az eddig részletesebben bemutatott tanulmányokból látható, hogy a legtöbb szerző „alulról" közelíti meg a civil társadalom és a hatalom viszonyának kérdését. Kivétel ez alól Richard Rodger tanulmánya, amely az Edinburgh-ban 1860 és 1914 között lezajlott hivatalos eseményeket ábrázolja. Ilyen eseménynek számított például a városba látogató brit vagy éppen külföldi hadihajók tisztjeinek megvendégelése, a városban építendő középületek alapköveinek letétele vagy éppen felavatása - amely eseményekre a városi tanács mindig igyekezett biztosítani a királyi család egyik tagjának jelenlétét -, de ilyenek voltak például a városban rendezett konferenciák és kiállítások, amelyek megszerzésére komoly összegeket költött a város. A felsorolt ünnepségekhez, hivatalos alkalmakhoz felhasznált - gyakran nem kis - összegek a város elkülönített kasszájából, az ún. Common GoodFundból származtak, amely egy középkori törvény alapján a város által birtokolt földterületek bevételeiből létrehozott külön kassza volt. így a város nem az adófizetők pénzéből, hanem saját alapjaiból szponzorált olyan rendezvényeket, amelyek polgári identitásának megteremtéséhez járultak hozzá, és ugyanakkor - a különböző egyesületeknek juttatott támogatások révén, amelyek szintén ebből a kasszából származtak közvetlenül is részt vett a helyi civil társadalom kialakításában. Talán ez az áttekintés is érzékelteti, milyen sokféle irányból és sokrétűen közelítik meg a kötetben olvasható tanulmányok a szerkesztők által választott fo kérdéskört. Egy alapvető kérdésre azonban mégsem kapunk választ: ahogy Anthony Sutcliffe a The English Historical i?eví'ew-ban 2005-ben megjelent ismertetésében a kormányzás (governance) fogalom pontosabb meghatározásának hiányát kéri számon a szerkesztőkön, úgy egy magyar történész inkább a civil társadalom fogalmának precízebb meghatározását hiányolhatja a könyvből. Ezen pedig még a szerkesztők által írt, címében sokat ígérő (Civil society and British cities), a kérdéskörből azonban mindössze néhány apróbb momentumot kiemelő bevezető tanulmány sem segít. Ahogy azt ez a tanulmánykötet is bizonyítja, Nyugat-Európában a civil társadalom kutatásának már több évtizedes hagyománya van, míg a magyarországi város- és társadalomtörténet-írás a téma feldolgozásában még gyerekcipőben jár. A Reeder-Festsclirift tanulmányai mindenesetre megfelelő kiindulópontot és mintát adhatnak egy olyan ország történészei számára, amely a civil tásadalom szervezettsége terén egészen más hagyományokkal rendelkezik, mint Anglia, és a rendszerváltás után a civil cselekvéshez szükséges készségek elsajátítási folyamatának még csak az elején tart. Perényi Roland