Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
RECENZIÓK - Nemes, Robert: The Once and Future Budapest Ismerteti: LUKÁCS ANIKÓ
NEMES, ROBERT The Once and Future Budapest Northern Illinois University Press, DeKalb, Illinois, 2005. 247 p. ,,Mikép lehet az, hogy ön német névvel, német származással - fanatikus magyar? S mikép jön az, hogy a tisztán németajkú főváros, Buda és Pest a magyar elemmel karöltve oly elkeseredett tüntetési harcot folytat a Bach által inaugurált német törekvések ellen?" - kérdezte dr. Büsbach Pétert német ismerőse valamikor az 1860-as években. „Évszázados letelepedés után ezen haza története már saját történetük is" - hangzott a válasz. Ez a párbeszéd jutott eszembe a fiatal amerikai történész, Robert Nemes Budapest magyar várossá válásának történetét feldolgozó kötete olvasása közben. A könyv alapkérdése hasonló: a szerző azzal a céllal fogott hozzá a 19. századi Pestről, Budáról és Óbudáról, vagy ahogyan ő nevezi, Buda-Pestről szóló könyvének megírásába, hogy választ adjon egy sokszor feltett, de megnyugtatóan máig sem tisztázott kérdésre: hogyan vált a három kis német város a század végére magyar metropolisszá. A válasz - amennyiben az alkalmazott fogalmak, elméletek, modellek és források segítségével egyáltalán lehetséges - természetesen már korántsem olyan egyszerűen hangzik, mint Búsbaché. A nemzeti érzésről, a nacionalizmusról az utóbbi évtizedekben számos alapvető elméleti munka született, amelyek felhasználásával a hazai történészek, művészettörténészek, néprajzosok és antropológusok a modern értelemben vett magyar nemzet 19. századi egyes megnyilvánulásait, reprezentációit, kialakulásának lépéseit — legalábbis részleteiben - elemezték, feldolgozták. A könyvben tárgyalt témák - pl. a városi népesség összetétele, a nemzeti építészet, a magyar nyelv ügye stb. - irodalma és forrásanyaga is meglehetősen gazdag. Ráadásul Budapest megmagyarosodásáról utoljára az 1930-as években született monografikus feldolgozás, így mindezek alapján a téma újragondolása időszerű és nem is reménytelen vállalkozás - van miből meríteni. Mivel idegen nyelvű, ráadásul Magyarországon csak néhány nagyobb könyvtárban hozzáférhető műről van szó, érdemes néhány mondatot tartalmi ismertetésének szentelni. A bevezetés a Pest, Buda és Óbuda 19. század előtti történetét foglalja össze néhány oldalban. Az első fejezet a meglévő politikai kereteket mutatja be: a Habsburg-hatalom, illetve a rendi nemzet buda-pesti intézményeit, támogatóit a nemzeti mozgalom születésének idején, a 18-19. század fordulóján. A szerző a magyarosodás kérdését két tábor küzdelmeként mutatja be: a Habsburg-pártiakkal a nemzeti aktivisták állnak szemben, akiknek fo feladatuk az előbbiek le- vagy meggyőzése. Ennek eszköze egyrészt a nyilvánosság fórumain megjelenő nemzeti - elsősorban nyelvi - agitáció, másrészt az országgyűlésen, illetve a megyében a nemzeti nyelvért folytatott küzdelem. A második fejezet - hosszabb köz-, gazdaság- és népességtörténeti bevezető után két városfejlesztési koncepciót: József nádor és Széchenyi István pesti terveit állítja egymással szembe. A szerző a következő fejezetekben a civil társadalomnak azon fórumait veszi sorra, amelyeket a magyar nacionalisták felhasználtak eszméik terjesztésére, céljaik elérésére, és ahol a 19. század első felében egyre nagyobb teret nyertek: szól a klubokról, illetve az egye* DR. BÜSBACH PÉTER: Egy viharos emberöltő. Korrajz. I-II. Kilián Frigyes, Budapest, 1898-1899. II. 70. p. ** KÓSA JÁNOS: Pest és Buda elmagyarosodása 1848-ig. Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó Rt., Budapest, 1937. (Apollo Könyvtár 7.) URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV Hl. 2008. 512-515. p.
