Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Lakatos Bálint: Városi nemesek Karánsebesen a 15-16. századfordulóján

Karánsebes helyzete a 15-16. század fordulóján (a vizsgálódás keretei) Karánsebes a középkori Temesköz északkeleti részén, a Temes folyó völgyében, a Sebes és a Temes összefolyásánál fekszik, ott, ahol a hegyek közül a Temes kiér a síkságra. Átkelőhely és kereskedelmi árulerakóhely a Lúgoson át Temesvárra, az erdélyi Vaskapun át Hunyadra és a Porta Orientális hágóján át az Al-Duna vidékére tartó utak metszéspontjában, nagyjából egyenlő távolságra Orsovától és Temesvártól.

7 Jogállását tekintve királyi földesúri város: mezőváros (oppidum); a 15. század végétől már rendszerint civitasként emlegetik.

8 A kedvező földrajzi helyzetnek megfelelően a város a Kubinyi András által kidolgozott centralitási kategóriarendszer szerint közepes városfunkciót ellátó mezőváros (24 ponttal).

9 Karánsebes városiasodottságának jellemzői közül (obszerváns ferences kolostor, fiókharmincad és sókamara, tizedkörzet központja) itt külön kiemelendő bíráskodási, uradalmi központ mivolta, illetve hadügyi szerepköre.

10 Karánsebes ugyanis a Magyar Királyság déli határvédelmi rendszerébe illeszkedő, annak délkeleti szögletét jelentő szörényi bánságnak volt a „hátországa", illetve a törökellenes végvárvonal északabbi, második vonulatának egyik láncszeme.

11 A gyakori török betörések miatt az 1510-es években magát a várost is megerősítették, városfallal vették körül.

12 A térség egyik polgári-katonai vezetője, a szörényi bán Karánsebesen tartotta bírói székét, és itt volt a szörényi ún. oláh kerületeknek (oláhjogú nemesi kerületeknek) a közös székhelye is.

13 Ez a sajátos képződmény a Temes és Krassó megyék hegyvidéki részén élő, a szörényi bán vagy a temesi ispán alatt katonáskodó román kenézek szervezete volt, mely több kerületből (a legfontosabbak: Lúgos, Sebes, Miháld, Halmos, Illyéd, Krassófő, Borzafő, Komját) állt. Közülük a legkedvezőbb, legvédettebb fekvésű éppen a Temes forrásvidékét és mellékvizének, a Bisztrának völgyét magában foglaló sebesi kerület 7 FODOR 1921. 85-87., 91-92. p.; BlZEREA-RUDNEANU 1969. 10-11. p.; GOLDENBERG 1971. 167-170. p.; POPA 1989. 353-354., 357-358. p.; TEICU 1998. 283. és 2002. 180. p. 8 Ez összefügghet a városfal felépültével is. KUBINYI 2000. 83. p. 9 Uo. 83. p. A térségben csak Temesvár előzi meg (32 pont); Lúgos v. Orsova jóval szerényebb (12, illetve 11 pont), uo. 76., 79., 89-90. p. A kora újkorban Lúgos és Karánsebes jelentősége nő. A magyar és román történetírásban Pesty Frigyes nyomán mai napig fel-felbukkanó tévedés szerint a város Karán és Sebes összeolvadásából jött volna létre; Ioachim Miloia azonban már 1931-ben kimutatta, hogy Karán/Kárán a Karánsebestől 17 km-re északnyugatra fekvő Kavarán faluval Cäväran, ma neves szülötte után: Constantin Daicoviciu - azonos. Lásd erre: PESTY: Szörény II. passim. Pedig 116-117. p. maga idéz egy kora újkori forrást (Sándor Pál követ naplója, 1687.), amely közvetetten bizonyítja, hogy Kárán nem Sebes mellett feküdt: MILOIA 1931. Cikkét FENESAN 1977. 304. p. és POPA 1989. 360-361. p. 40. j. alapján idézem. Vö. TEICU 1998. 308. p. 10 KUBINYI 2000. 15., 83. p.; PESTY: Szörény I. 443., 447. p., II. 321. p. 11 TEICU 1998. 216. p.; PÁLFFY 1996. 171. p.; FENYVESI 1993. (A településen fekvő vár föltáratlan. Helyére: FODOR 1921. 89-91., 97-98. p. A vár azonosítása a Sebesrom/Turnu-Ruieni falu területén fekvő erődítménnyel téves. TEICU 1998. 206., 226., 442. és 2002. 116-117., 128-129., 203. p.) 12 A városfal első említése: 1528 (PESTY: Szörény III. 151. sz.). 13 TEICU 1998. 444. és 2002.204. p.; PESTY: Oláh, 8., 31-37. p.; BlZEREA-RUDNEANU 1969. 10-12., 18-20. p.; KUBINYI 2000. 83. p.