Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Lakatos Bálint: Városi nemesek Karánsebesen a 15-16. századfordulóján

volt, közepén Karánsebessel. Nem véletlen, hogy Szörény, majd Temesvár eleste (1524,1552) következtében a sebesi kerület egyre inkább „maga alá gyűrte", magába olvasztotta a többit, és utóbb a Mohács utáni évtizedekben kialakult az Erdélyi Fejedelemséghez tartozó és 1658-ig fennálló lugosi-karánsebesi bánság.

14 A város és a térség közép- és kora újkori viszonyait illetően a kutatás ma is Pesty Frigyes adatait veszi alapul. Pesty figyelt fel először arra a jelenségre is, hogy a város életében, sőt a városi tanácsban tömegesen vannak jelen a környékről betelepülő birtokos nemesek: „A XV. században Karánsebes már a birtokos nemesség gyúpontj a lehetett a szörényi bánság vidékére nézve. [...] Főbírái többnyire a Szörény megyei kitűnő, és birtokos családok sorából vétettek, nemesek ültek vegyesen a polgárokkal a városi tanácsban. Sőt volt eset, hogy - mint 1642. évben - az egész városi tanács nemesekből állt. Huzamosb ideig a városi és a szörénymegyei jegyzőség hivatala ugyan azon személyben volt egyesítve."

15 Mivel a város csak 1658-ban került török kézre, amikor Barcsay Ákos lugosi-karánsebesi bán fejedelemmé választatása érdekében, Lúgossal együtt átadta a töröknek,

16 így a 17. században megfigyelhető jelenségeknek bizonyára megvannak a maguk szerényebb, 15-16. századi előzményei is. Ezek megismerése érdekében összegyűjtöttem 1544-ig a Pesty által közölt Karánsebes városa által kiadott okleveleket, és feldolgoztam két, általa nem ismert Mohács előtti oklevelet is. Ezek típusait az alábbi időrendi jegyzék közli:

17 1. táblázat. Karánsebes város kiadványai 1456—1544 Sz. Dátum Típus Forráshely (régi jelzet) 1 1456. nov. 16. adásvétel MOL DL 44 811 (MNM Törzsanyag, 1908, nr. 37.)

18 2 1457. jan. 25. adásvétel PESTY: Szörény III. 74. sz. (Matskácsi cs. fasc. 20. nr. 630.) 14 PESTY: Oláh, 7-8., 31-39. p.; BlZEREA-RUDNEANU 1969. 10-11., 17-21. p.; BONIS 2003. 282-283. p.; FENYVESI 1993. 259., 263. p. (a bánok listájával); lásd még FENESAN 1994.; SIPOS 2007. 155., 157., 162. p. 15 PESTY: Szörény II. 124., 128. p., vö. 234. p. 16 BlZEREA-RUDNEANU 1969. 20. p.; FENYVESI 1993. 258-259., 263. p. 17 A kiadatlanokat (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár: MOL DL. 44 811, DL. 47 606) lásd a függelékben! Matskási család: Kolozsvár, Román Akadémia (egykori EME) levéltára (az 1526 előttiek a MOL Diplomatikai Fényképgyűjteményében (MOL DF); Gámán család: MOL P 291 (1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba), Fiáth család: MOL P 990 (vétel 1959-ben, az 1. tétel évrendezett; a 4. sz. oklevél a DL.-ből hiányzik); Magyar Nemzeti Múzeum Törzsanyag: MOL R 224; az Ivuly cs. levéltára (Vajdahunyadon) még a 19. század végén szétszóródott. 18 írásképe egyező a 2. sz. oklevél írásképével. (PESTY: Szörény Hl. 74. sz. = MOL Df. 254 935).