Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

A zsidóság gazdasági jelentősége Az 1770-80-as évektől a kanizsai gazdasági elit szűkebben vett csoportjában egyre nagyobb számban bukkannak fel zsidó bevándorlók. A zsidók telekkel és kertekkel tulajdonként nem rendelkezhettek, így ők csak a földesúri szerződésekben pontosan meghatározott házhasználók lehettek. A beköltöző zsidóság elsődlegesen bérlő volt, a mészárszéket, a sörházat s egyéb boltokat árendálták, s a korabeli városi rendszernek megfelelően elkülönült társadalmi csoportot alkottak, megtartva közösségi szokásaikat. Érdekes azonban, hogy a központi urasági házban lévő vendégfogadót nem adták ki zsidó bérlőnek, hiszen a „kastély" egybe volt építve a Korona vendégfogadóval, melyet a 18. század közepe felé alakítottak ki, s mivel ez a gróf háza volt, ott nem tűrtek meg izraelitákat. A bérlők mellett egyre jelentősebb számban jelentek meg a zsidó kereskedők is, számuk főleg a francia koalíciós háború időszakában szaporodott meg. A 18. század vége felé egyre több házat vásároltak maguknak a városiaktól, vagyis már nemcsak a földesúri telkeken, hanem a város felügyelete alatt álló fundusokon is megjelentek. Alábbi ábránk a város központjában a jelentősebb zsidó kereskedők telkeit mutatja. 2. ábra. A legjelentősebb zsidó kereskedők házai a századforduló körül A zsidó nagykereskedők között 1786-ban még Moyses Perli rendelkezett a legnagyobb ingatlannal, ám a következő évtizedekben a város leggazdagabb famíliájává a Lachenbacherek váltak. Érdemes bemutatni a családot, hiszen tevékenységük