Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

messze túlnőtt Kanizsán. A család nevében őrizte származási helyét, amely a Sopron megyei Lakompak (németül Lachenbach) volt, ahonnan igen sok zsidó ember rajzott ki a 18-19. században. Két híres, később szinte egy időben elhunyt Lachenbacher is élt Kanizsán az 1790-es években: Mózes és Izrael. A híresebb Mózes volt, aki 1750 körül született Nagykanizsán, egyes adatok szerint apja akkor már régóta ott élt. 51 A franciák elleni háború idején hadiszállítóként ténykedett, 1814-ben „k. k. Grosshandler" lett. Kereskedelmi tevékenysége alapvetően nagy mennyiségű termény forgalmazására szorítkozott, ám később is előfordult, hogy egyenesen a katonaságnak szállított. A 19. század elején a kanizsai uradalom egyik legfontosabb kereskedője volt, de a töb­bi Batthyány-uradalom kereskedelmében is döntő szerepet játszott, többek között a déli uradalmakból ő forgalmazta, szállíttatta az állatokat. A későbbiekben kereskedel­mi tevékenységét kiterjesztette a Zalán túli vidékekre, így Somogy, Baranya, Vas és Sopron megyékre is. Egyedül már nem tudta ellátni üzletét, ezért bevonta testvéreit is. Irodáját és elosztó központját Bécsbe helyezte át, de a beszerző központ Kanizsa ma­radt. Az austerlitzi csata idején már a Lachenbacher-társaság volt a Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítója. A társaság társzekerei Magyarországtól az Inn völgyéig, avagy éppen Milánóig vitték a szükséges élelmiszert és nyersanyagot. 52 A Lachen­bacherek ebben az időben pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak. 53 A konjunkturális években, akárcsak mások, Lachenbacher Mózes is gyorsan gaz­dagodott: pénzének egy részét ingatlanba fektette. Bécsben, a Naschmarkt mellett megvásárolta az óriási kiterjedésű „Freihaus"-t, amely még a 20. század elején is Bécs legnagyobb lakóépülettömbje volt, s csak közvetlenül a háború előtt bontották le. 54 Egy 1810. évi töredékforrás szerint Lachenbacher Mózes vagyona 47 591 ezüstforin­tot tett ki, ami tekintélyes summának számított abban az időben. 55 Egy visszaemléke­zés szerint Lachenbacher Mózes igen gazdag, művelt és fennkölt gondolkodású férfiú volt, állandóan négyes fogaton járt, szép alapítványt tett a kanizsai gimnáziumnak és a pesti Pázmány-egyetemnek. 56 Alaposan megnövelte a helyi zsidó közösség elfoga­dottságát, hogy 1810-ben 5000 forintot adományozott Kanizsa városának, amelynek kamatait meghatározott célokra (így például a ferences barátok könnyebb megélheté­sére, a piaristák és a nemzeti iskola támogatására, valamint az ispotály fenntartására) lehetett fordítani. 57 Testvéréről, Izraelről csak annyit, hogy ő is Kanizsán élt, pontos adatunk szerint 1799-ben 850 forintért megvásárolta a kanizsai Izrael Josz házát, amely igen frekventált helyen feküdt. Mózes egy évvel testvére, Izrael halála után, 1815-ben hunyt el, amúgy mindketten a kanizsai zsidó hitközség alapítói közé tartoz­tak. A fivéreket Nagykanizsán temették el, bár Mózes Bécsben halt meg, testamentu­51 VILLÁNYI 1936.3. p. 52 Uo. 53 Lásd például: TÓTH 1979. Táblázatok adatai. 54 BLANKENBERG 1929. 290. p. 55 TGyM 72. 303. 1. 56 BLANKENBERG 1929. 290. p. 57 Ferences Levéltár. A Nagykanizsai Ferences Rendház iratai. Ms. 1052. 1810. december 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom