Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Kaposi Zoltán: A gazdasági elit Kanizsán a 18. század második felében

messze túlnőtt Kanizsán. A család nevében őrizte származási helyét, amely a Sopron megyei Lakompak (németül Lachenbach) volt, ahonnan igen sok zsidó ember rajzott ki a 18-19. században. Két híres, később szinte egy időben elhunyt Lachenbacher is élt Kanizsán az 1790-es években: Mózes és Izrael. A híresebb Mózes volt, aki 1750 körül született Nagykanizsán, egyes adatok szerint apja akkor már régóta ott élt.

51 A franciák elleni háború idején hadiszállítóként ténykedett, 1814-ben „k. k. Grosshandler" lett. Kereskedelmi tevékenysége alapvetően nagy mennyiségű termény forgalmazására szorítkozott, ám később is előfordult, hogy egyenesen a katonaságnak szállított. A 19. század elején a kanizsai uradalom egyik legfontosabb kereskedője volt, de a többi Batthyány-uradalom kereskedelmében is döntő szerepet játszott, többek között a déli uradalmakból ő forgalmazta, szállíttatta az állatokat. A későbbiekben kereskedelmi tevékenységét kiterjesztette a Zalán túli vidékekre, így Somogy, Baranya, Vas és Sopron megyékre is. Egyedül már nem tudta ellátni üzletét, ezért bevonta testvéreit is. Irodáját és elosztó központját Bécsbe helyezte át, de a beszerző központ Kanizsa maradt. Az austerlitzi csata idején már a Lachenbacher-társaság volt a Monarchia egyik legnagyobb hadiszállítója. A társaság társzekerei Magyarországtól az Inn völgyéig, avagy éppen Milánóig vitték a szükséges élelmiszert és nyersanyagot.

52 A Lachenbacherek ebben az időben pénzkölcsönzéssel is foglalkoztak.

53 A konjunkturális években, akárcsak mások, Lachenbacher Mózes is gyorsan gazdagodott: pénzének egy részét ingatlanba fektette. Bécsben, a Naschmarkt mellett megvásárolta az óriási kiterjedésű „Freihaus"-t, amely még a 20. század elején is Bécs legnagyobb lakóépülettömbje volt, s csak közvetlenül a háború előtt bontották le.

54 Egy 1810. évi töredékforrás szerint Lachenbacher Mózes vagyona 47 591 ezüstforintot tett ki, ami tekintélyes summának számított abban az időben.

55 Egy visszaemlékezés szerint Lachenbacher Mózes igen gazdag, művelt és fennkölt gondolkodású férfiú volt, állandóan négyes fogaton járt, szép alapítványt tett a kanizsai gimnáziumnak és a pesti Pázmány-egyetemnek.

56 Alaposan megnövelte a helyi zsidó közösség elfogadottságát, hogy 1810-ben 5000 forintot adományozott Kanizsa városának, amelynek kamatait meghatározott célokra (így például a ferences barátok könnyebb megélhetésére, a piaristák és a nemzeti iskola támogatására, valamint az ispotály fenntartására) lehetett fordítani.

57 Testvéréről, Izraelről csak annyit, hogy ő is Kanizsán élt, pontos adatunk szerint 1799-ben 850 forintért megvásárolta a kanizsai Izrael Josz házát, amely igen frekventált helyen feküdt. Mózes egy évvel testvére, Izrael halála után, 1815-ben hunyt el, amúgy mindketten a kanizsai zsidó hitközség alapítói közé tartoztak. A fivéreket Nagykanizsán temették el, bár Mózes Bécsben halt meg, testamentu51 VILLÁNYI 1936.3. p. 52 Uo. 53 Lásd például: TÓTH 1979. Táblázatok adatai. 54 BLANKENBERG 1929. 290. p. 55 TGyM 72. 303. 1. 56 BLANKENBERG 1929. 290. p. 57 Ferences Levéltár. A Nagykanizsai Ferences Rendház iratai. Ms. 1052. 1810. december 31.