Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Simon Zsolt: Brassó kereskedőelitje az 1503. évi huszadnapló alapján
Buda és Pest (ahonnan 251 diák származott), továbbá Szeben (187 diák) után. 5 A fentebbi kritériumok alapján tehát elmondható, hogy Brassó a késő középkori Magyarország egyik legfontosabb települése volt. 6 Az előbbi vázlatos ismertetés alapján joggal valószínűsíthető, hogy a város kereskedői igen fontos szerepet töltöttek be a város életében. A brassóiaknak ezt a csoportját azonban mindeddig nem tették részletes, a kereskedelmi tevékenység mennyiségi jellemzőit előtérbe állító elemzés tárgyává. Jelen tanulmányunkban erre teszünk kísérletet, éspedig az 1503. évi brassói huszadnapló alapján. 7 A középkorból még csak egy brassói huszadnapló maradt fent, amely 1480 májusa és 1481 márciusa közötti időszakra vonatkozik, de mivel azt Gernot Nussbächer kezdte el feldolgozni, és csak az adósokat jegyezték fel benne, 8 e tanulmányban csak a második vámnaplóban szereplő brassóiakat elemezzük. A brassói kereskedők 9 különálló elemzését az is indokolja, hogy a jelzett évben a brassói huszad összforgalmát illetően ők alkották messze a legjelentősebb csoportot, mind számuk, mind szállítmányaik száma és értéke szempontjából, amint ezt az 1. táblázat szemlélteti. Másrészt a brassói vámon az egyes Brassón kívüli erdélyi településekről igen kevés személy fordult meg: helységenként csupán 1-5, általában egyetlen kereskedő (összesen 16 településről 32 személy). A nem brassóiak ráadásul nagyrészt falvakból származtak, így kevés rájuk vonatkozó adat maradhatott fent. Mielőtt rátérnénk a brassói kereskedők vizsgálatára, ahuszadnaplóban szereplő adatok megfelelő értelmezése érdekében meg kell említenünk, hogy a brassói huszad forgalma 1503-ban, minden jel szerint a magyar-török és a velencei-török háború következtében kiugróan magas volt, 10 így a többi évben a brassói kereskedők forgalma is vélhetőleg kisebb lehetett. 5 KUBINYI 1971.74. p. 6 A város Erdélyen belüli jelentőségére lásd PHILIPPI 1986. 92-96. p. Brassót Petrus Ransanus és őt követve Antonio Bonfini is a hat ismertebb és fontosabb erdélyi város között tartotta számon. RANSANUS 1985. 73. p.; BONFINI 1995. 44. p. 7 A huszadnapló kiadása: Rechnungen 1888. 1-81. p. Elemzése: FRÁTER 1930.; MANOLESCU 1965. passim. 8 Kiadása, román nyelvű fordítása és feldolgozása: NUSSBÄCHER 1984-1988. 9 Jóllehet kereskedőn olyan személyt kell érteni, aki „iparszerűleg, azaz állandó jövedelemszerzés céljából foglalkozik a javaknak vételével, eladásával: egyszóval közvetíti azok kicserélését" {Pallas 412., 424. p. [Kereskedelem, Kereskedő címszavak]) a továbbiakban az egyszerűség kedvéért kereskedőknek nevezem mindazokat a személyeket, de kereskedelmi társulásokat is, akik, illetve amelyek a húszadon keresztül árut szállítottak, noha közülük bizonyára többen is voltak - főleg a kisebb értékű szállítmányok tulajdonosai -, akik saját használatra importáltak vagy saját termékeiket exportálták. 10 INALCIK 1994. 302. p.; SIMON 2006. 858. p.