Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

III. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG - A GAZDASÁGI ELIT - Simon Zsolt: Brassó kereskedőelitje az 1503. évi huszadnapló alapján

1. táblázat. A brassói kereskedők forgalma és részesedése az 1503. évi brassói külkereskedelmi forgalomból

11 Száma Szállítmányok száma Szállítmányok összértéke (Ft) Brassói kereskedők 168 424 66 515,14 Összes kereskedő 572 1067 167 300,68 A brassói kereskedők részesedése az összforgalomból (%) 29,4 39,7 39,80 A brassói kereskedők tőkeerő szerinti felosztásában először Ember Győző csoportosítást követjük, aki a szállított áruk vámértékének éves átlaga alapján három kereskedői kategóriát különített el: az 1000 forintnál nagyobb forgalmú nagy-, a 100 és 1000 forint közötti forgalmú közepes és a 100 forintnál kisebb forgalmú kiskereskedőket.

12 Ezt a felosztást alkalmazva a brassói kereskedők túlnyomó többsége, 69,5%-a kiskereskedő volt, 28%-a középkereskedő, és mindössze 2,5% minősült nagykereskedőnek (lásd a 2. táblázatot). A kiskereskedők majdnem háromnegyede (71,5%), az összes kereskedő fele 50 forintnál kisebb értékben fuvarozott, amely szállítmányok összértéke az egész forgalomnak csak a 6%-át tette ki. Az egyes kereskedői kategóriák által szállított áruk vámértékét tekintve a kiskereskedők részesedése már csak 10% volt, a középkereskedőké 30%, a forgalom zöme (60%) tehát a nagykereskedők kezében összpontosult. 2. táblázat. A brassói kereskedők megoszlása a szállítmányok összértéke szerint, 1503 <100 Ft 100-1000 Ft 100(KFt Összesen Személyek száma 137 55 5 197 % 69,5 27,9 2,5 100,0 Szállítmányok összértéke (Ft) 4 882,52 14 385,62 29 375,90 48 644,04 % 10,0 29,6 60,4 100,0 11 A huszadnapló és MANOLESCU 1965. 262. p. alapján. 12 EMBER 1988.476. p. A „nagykereskedőnek nevezhető réteg" tagjai Kubinyi András szerint is 1000 forint fölött kötöttek üzletet. KUBINYI 1959. 108. p.