Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján
tak vétkesek ebben. A többi, a fejedelem által elmarasztalt céh felsorolásából megismerhetjük a városban ekkor működött céheket: kalmárszék, kerekesek, kötélverők, szíjgyártók, kovácsok, lakatosok, vargák, tímárok, szűrtakácsok, posztócsinálók, szűcsök, rézművesek, fazekasok, takácsok. Bethlen - aki ugyanekkor Brassóra 1600 forint bírságot vetett ki, Székelyudvarhelyre 1000 forintot - döntése azt mutatja, hogy a fejedelem maga is úgy látta: az udvarhelyi céhek némelyike jelentős haszonnal működik. 50 A perekből kiderül, hogy a Küküllőn működött egy malom, amelynek jövedelme fedezte a város terheinek jelentős részét, 51 a malom bírájának pedig még ezen felül is jó jövedelmet biztosított. Emellett a város főterén, a piac melletti, főutcának tekinthető Piac utcán szinte minden házban kocsmáltatással is foglalkoztak, s ez szintén olyan jól jövedelmezhetett, hogy noha a város a kocsmajövedelemből fizetett a várkapitánynak, a kocsmatartók még a maradékból is meggazdagodtak. A periratokban ugyanis évente felmerült, hogy mindazok, akiknek az említett utcán volt házuk, az 50 dénáros adóba az 50 dénár felett fizessenek. 52 A 16. század utolsó három évtizedében, úgy tűnik, a város élén kialakult egy nagyjából 8-10 családból álló csoport, amelynek tagjai a piac körül laktak, tehát hasznot húztak a kocsmáltatásból, mint például a Nyírő család több tagja, Nyírő András vagy Nyírő Ferenc, Magyari Tamás, Szabó Tamás, a Kósa család több tagja, Szőcs Máté, akit később Nagy Szőcs Máténak is neveztek. A felsoroltak közül Szabó Tamásról azt is tudjuk, hogy nyersbőrkereskedéssel is foglalkozott, és házában kereskedők is megfordultak, akik leginkább Segesvárra és Segesvárszékbe vitték a nyersbőrt. Egy bizonyos Imreh mester, aki szintén részesült a kocsmákból, a lányára 1000 forintot hagyott, az özvegye pedig 100 forintot tartott a ládáiban. 53 Ugyanígy nagy vagyonnal rendelkezett Szabó Tamás; Török Lőrinc, aki malomhasznából gazdagodott meg, a székkel szembem birtokperét is meg tudta nyerni, mert lefizette a széki tisztségviselőket, legalábbis a tanúk szerint. 54 A 16. század végén ezek a már meglehetősen vagyonos és a „fejedelem jobbágyad-ként megnevezett székelyudvarhelyiek szinte maffiaszerű klikként vezették a várost, döntöttek telkek osztásáról és újraosztásáról, az 50 dénáros adó kivetéséről. Érdekszövetségüket féltékenyen őrizték. Közülük kerültek ki az esküdtek, a város országgyűlési követei, és rotációs rendszerben a főbírók. Jelen tanulmányban csupán arra szorítkozhatom, hogy ezt a formálódó elitet meghatározzam. A periratok tanúsága szerint ekkor telepítették be a város magját alkotó két utcát, a Piac utcát és a Botos utcát, legalábbis ekkor bizonyosan sok telek és ház cserélt gazdát. E két utca körül szerveződött meg a már a székelyföldieknél városiasabb település. 50 Szokl. VI. köt. 79-80. p. 51 KmOL. II/1D 1590/43. 52 Uo. II/1C 1589/30,38. 53 Uo.II/lE 1590/11. 54 Uo.n/lC 1589/9.
