Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

köszönhetően a székely nemzetgyűlés székhelye, a székely közigazgatás központja, valamint a székely főtörvényszék helye.

15 Már 1357-ben bizonyosan tartottak itt székely nemzetgyűlést.

16 A városnak a közigazgatásban betöltött központi szerepe miatt itt laktak a székely alispánok, míg az ispánok Görgény várában tartózkodtak. Ezen a helyzeten kívánt változtatni Báthori István vajda 1492-ben, amikor az egykori domonkos kolostor romjain várat építtetett.

17 A székely városok kiváltságaikat minden bizonnyal Zsigmond városkiváltságolási politikájának köszönhették.

18 Méretükhöz képest széles körű kiváltságolások voltak ezek, amelyekre csak következtemetíink például Székelyudvarhely esetében, de úgy tűnik, hogy a székely városok gazdasági súlyukhoz képest nagyobb kiváltságolásban részesültek, mint amire jogosultak lettek volna. A 16. század előttre vonatkozóan általánosan is elmondható a székely városokra az, hogy alig tudunk valamit a gazdasági szerepükről, iparukról, ha volt, vagy a kereskedelmükről, ezek méretéről, hálózatairól. Gazdasági szerepe tehát mintha nem is lett volna, annyira nem mdunk semmit róla, viszont az anyaszék székhelyeként a település egyre fontosabb szerepre tett szert. 1505-ben itt tartották azt a székely nemzetgyűlést, amelyen többek között a törvénykezést is szabályozták.

19 A település központi szerepét mutatja az is, hogy 1562-ben a székely seregek itt gyülekeztek, mielőtt hadba indultak volna. János Zsigmond az 1562-es segesvári országgyűlés rendezési pontjaiban, amikor a székelység ellenőrzéséről, mintegy „féken tartásáról" rendelkezett, szintén azt a határozatot hozta, hogy a részben közösségszervezési, részben ellenőrzési, részben adóbeszedési feladatokat ellátó Székelytámadt várát itt építsék fel, és a benne székelő várkapitányok innen irányítsák és igazgassák a székelységet.

20 Ugyanitt volt a székhelye a hat székely szék főkapitányának is.

21 Érdekes, hogy amíg a középkorban szokásos ököradót elsősorban Marosvásárhely mellett gyűjtötték össze, addig a kora újkorban az adók összegyűjtésének helye szintén Székelyudvarhelyre került át. Mindezek a változások természetesen megnövelték a székely mezőváros súlyát, és nyilván nem véletlen, hogy éppen a 16. század során szaporodtak meg a kiváltságai is. A mindenkori erdélyi vezetés a városokban valószínűleg kezdettől fogva természetes szövetségest látott a katonáskodó székelység egészével szemben. A székelyek ugyanis könnyen kaphatók voltak kisebb-nagyobb lázadásokra. A fokozatosan városi tulajdonságokat felöltő Székelyudvarhely, mint minden székely város, illetve városi képződ15 Az elsőként létrejött, székelyeket tömörítő Telegdi-esperesség központjaként, valamint a székely történeti tudatban betöltött különleges helye miatt egyfajta szakrális központként is tekintettek a városra. 16 Szokl. I. köt. 64. p. 17 A Domonkos-rend jelenléte általában fejlettebb városiasságra utal a középkorban. Ennek némileg ellent mond a középkori Székelyudvarhely eddigi megítélése. 18 KORDÉ 2001. 104. p. 19 Szokl. III. köt. 108, 159, 306. p. 20 EOE. II. köt. 203. p. 21 Szokl. IJI.köt. 321. p.