Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

Oborni Teréz

6 és Pál Judit

7 is hivatkozik emellett a székely mezőváros sajátos jogállását mutató jus SiculicalisrsL, amely a mezővárosnak már a kora újkorban is elismert sajátos, székely altípusára utal. Azt a tényt, hogy a székely nem városlakó nép, ezért a székely város a magyar városokhoz képest meglehetősen nehezen értelmezhető, már a székely történetírás klasszikusai, Orbán Balázs,

8 Szádeczky-Kardoss Lajos

9 vagy Johannes Connert

10 is megfogalmazták. Ezért érdemes újraértelmezni és több oldalról is megvizsgálni a székely városokkal kapcsolatos ismereteinket, azokat a toposzokat, amelyeket az első székelységgel foglalkozó történetírói munkák megfogalmaztak. Az egyik ilyen toposz a sok közül az is, hogy az 1562 után felépült Székelytámadt vára a majd két évszázadon keresztül tartó várszolgálat és egyéb kötelezettségek miatt lelassította vagy legalábbis fékezte Székelyudvarhely város fejlődését.

11 A székely periratok alapos elemzése, a település, a közösség rekonstrukciójának kísérlete, a kutatás új szempontjainak bevonása azonban azt mutatja, hogy bár a vár és a várkatonaság folyamatos jelenléte természetesen lerázandó nyűgöt jelentett az udvarhelyieknek, valójában éppen emiatt indult meg a város a városiasodás és a gazdasági fejlődés útján, és ez segítette egy már városi elitnek nevezhető társadalmi réteg formálódását a 16. század második felében. Közösségi identitás A székely társadalom - vagy ahogyan magukat hívták, a székely nemzet - tagjai önmagukat mint a közösség tagját definiálták.

12 A 16. század elején azonban az egységes székely társadalmon belül a feszültségeknek egyértelmű jelei mutatkoztak. Megindult és egyre erőteljesebbé vált a kiszakadás a közösségből, amely többirányú volt, és a megmaradó székely közösség rendkívül indulatosan reagált rá. Az átalakulás első komolyabbjelei a 15. században jelentkeztek, a folyamat azonban a 17. századra gyorsult fel. A 16. század közepén az Erdélyi Fejedelemség létrejötte már erőteljesen gyorsította ezt a folyamatot, hiszen megnövekedtek a székelység katonai feladatai, sőt egyre nagyobb mértékben vonták be őket az adóterhek viselésébe is. A székely, a kollektivitásból következően, önmagát mint a communitas részét határozta meg. Míg a közösség 6 OBORNI 2006. 7 PÁL 2003. 46-47. p. 8 ORBÁN 1868-1873. 9 SZÁDECZKY 1927. 10 CONNERT 1901. 11 BENKÖ-DEMETER-SZÉKELY 1997. 16-17. p.; PÁL 2003. 48. p. 12 Az identitásvizsgálat bevonása a székely társadalom kutatásába messzemenően pontosította a mikroközösség belső működési mechanizmusairól szerzett eddigi ismereteinket. Erről lásd: BALOGH 2003. 252-265. p.