Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16—17. század fordulóján

BALOGH JUDIT SZÉKELYUDVARHELY VÁROSI ELITJÉNEK KIALAKULÁSA A 16-17. SZÁZAD FORDULÓJÁN Az utóbbi években örvendetesen fellendült magyar várostörténeti kutatásban

1 szabályos fehér folt a székely városok történetének vizsgálata. Még akkor is ezt kell mondanunk, ha nemrég jelent meg Pál Judit áttekintése.

2 Noha a szerző a munka elején összefoglalja a történetírás székely városokra vonatkozó megállapításait, figyelme középpontjában a 18-20. század áll. Az utóbbi évtizedek másik, szintén figyelemre méltó székely várostörténete Benkő Elek és kutatótársainak a műve, amely elsődlegesen középkori, régészeti szempontból közelített elsősorban Székelykeresztúr történetéhez, ám ebből kiindulva számos fontos, új megállapítást tett a székely városfejlődés tendenciáira vonatkozóan is.

3 Általában azonban elmondhatjuk, hogy a 18-20. század erdélyi várostörténetének kérdései sokkal nagyobb figyelmet kaptak,

4 mint a közép- vagy kora újkoréi. Ennek oka elsősorban bizonyára a forrásadottságokban és a levéltári forrásokhoz való nehezebb hozzáférésben keresendő. Mindezek mellett azonban, a Székelyföld városai esetében legalábbis, a városok iránti szinte minimális érdeklődés oka lehet a módszertani, tipológiai, terminológiai zavar is. Könyve elején Pál Judit nagyszerűen mutatja be az elnevezéssel kapcsolatos bizonytalanságot, annak tükrében, hogy az illető történész a történettudománynak éppen melyik irányzata szemszögéből igyekezett megközelíteni a székely városokat. A forrásokban oppidumként megnevezett székely városok ugyanis számos szempontból eltérő tulaj donságokat mutattak az alföldi mezővárosokhoz képest, hiszen nem uralkodott fölöttük egy földbirtokos vagy egyházi birtokos, és lakosságuk sem volt jobbágyi állapotú. A kiváltságokat illetően pedig időnként szélesebb körű jogosítványokkal rendelkeztek, mint alföldi társaik. Benkő Elek

5 mellett 1 A várostörténet először az új- és legújabb kor kutatóinak, főképpen pedig a Hajnal István Kör tevékenységének köszönhetően került a történeti érdeklődés homlokterébe. Az utóbbi években pedig a középkort kutatók Szende Katalin vezetésével adták ki olyan kutatási eredményeiket, amelyek, főképpen módszertani szempontból, megtermékenyítők lehetnek az egyéb korszakok kutatói számára is. 2 PÁL 2003. 3 BENKÓ-DEMETER-SZÉKELY 1997. 4 EGYED ÁKOS 1981-ben megjelent Falu, város, civilizáció és SONKOLY GÁBOR Erdély városai a XVIII-XLX. században című kötete számos új megközelítésmódot vet fel Erdély városainak vizsgálatával kapcsolatban. 5 BENKÖ-DEMETER-SZÉKELY 1997. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV HL 2008. 313-326. p.