Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Dominkovits Péter: Rokonok és pénzügyek. A szombathelyi polgárok vidéki kapcsolatairól, végrendeleteik alapján (1606-1665)

fennmaradt végrendeletek mily csekély százalékos arányban reprezentálják az egykori helyi lakosságot. A források fennmaradása e közel kétgenerációnyi időn belül is fölöttébb változó. A 17. század első harmadából vannak olyan évtizedek, amelyekből jelenlegi ismereteink csupán sporadikusak. A folyamatos forrásfeltárás miatt teljes pontossággal nem mondható meg, hogy a jelenleg vizsgálati alapul szolgáló végrendeletszám hány darabbal bővülhet. Egy datálatlan 19. századi segédlet szerint 1606-1665 között a város végrendeleti gyűjteménye 141 db testamentumból állott, melynek a jelenleg vizsgált mennyiség csupán 50%-a. A 100%-os rekonstrukció nehezen képzelhető el, a teljes századra a 80—85%-os arány inkább feltételezhető. Ezek az arányok a forrásfeltárás lezárulásáig óvatosságra kell hogy intsenek. Mindezek után joggal felmerülhet: vajon kevés vagy sok ez a forrás? Sok, ha azt tekintjük, hogy a szomszédos Sopron vármegye legnagyobb oppiduma, Csepreg töredékesen fennmaradt archívumában a tárgyidőszakból, az 1650-es évek derekáról, mindössze 1 db testamentum maradt fenn; ez Szabó Ferenc 1650-1655 közötti bíró végakarata, melyben a testálónak a mezőváros határain túlnyúló térbeli kapcsolatára nincs utalás.

17 A Bakony és a Kisalföld találkozásánál fekvő végvár-város, Pápa kora újkori városi levéltárának pusztulása miatt az ott lakó nemesek és mezővárosi polgárok 17. századi végrendeletei közül alig néhány ismert,

18 miképpen Keszthely praesideális mezőváros legújabb kutatása is alapvető forráshiányokról tudósít e téren.

19 Ugyancsak ez a kép erősödik meg akkor, ha a hódoltsági katolicizmus egyik központjára, Kecskemétre teldntünk, ahonnan a vizsgált időszakból szintén 1 db, 1655-ös végakarat ismert.

20 Ugyanakkor ezektől a benyomásoktól gyökeresen eltérő képet kapunk, ha Győr erődváros gazdag végrendeleti anyagát vesszük figyelembe: a testamentumokat válogatásban közzétevő forráskiadvány-sorozatban 270 db forrás esik az 1606-1665 közötti időszakra.

21 A 17. századi Győr és Szombathely viszonylatában talán nem túlzás azt állítani: a végrendeletek fennmaradásának eme nagyságrendi eltérése nemcsak forrásadottságokkal magyarázható, de jól érzékelteti a két város nagyságrendje közötti különbségeket is. Mindezek és a forrásfeltárás, -feldolgozás folyamatosságának hangsúlyozásával megítélésem szerint mégsem érdemtelen e szombathelyi végrendeletek alapján egy-két jelenség érzékeltetése. A nemek szerinti arányokról. Az 1606-1665 közötti 71 db szombathelyi végrendelet időbeni és nemek szerinti megoszlása az alábbi táblázatban foglalható össze: 17 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (= SL), V. 13. Csepreg nagyközség iratai, 1. doboz., Végrendeletek, hagyatéki iratok, vagyonosztások. No. 47., közölve: DOMINKOVITS 1996. 196-197. p., vö. uo. 205. 18 A nemesekre: HERMANN 1998., a két legújabban publikált pápai bíró végakarata: DOMTNKOVITS 2004b., DOMINKOVITS 2006. 19 VÉGH 2007. passim. 20 IVÁNYOS SZABÓ 2002. 17. p. Ettől eltér a másik hódoltsági centrum, Gyöngyös esete: NÉMETH 1991. 21 HORVÁTH J. 1995. 32-133. p.; HORVÁTH J. 1996. 13-190. p.; HORVÁTH J. 1997. 13-78. p.