Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

végén tűnik fel az a motívum, amely szerint a király a kolostor „védelmezője" (patrónus, tutor)

11 és ennek megfelelően tartozik az apácák jogait megvédeni. Az egyház patrónusának kellett szembenéznie a székvárosa érdekeit (és ezen keresztül országa gazdasági érdekeit) szem előtt tartó uralkodóval tehát, amely ellentmondás, a vámok kérdésében legalábbis, éppannyira feloldhatatlan volt, mint maga az apácák és a városok közötti konfliktus. A 15. század közepén, a budai és pesti vámszedés történetében új fejleményként, az apácák bérbe adták vámjövedelmüket. Más vonatkozásban az apácák jóval korábban használták a bérlet rendszerét. Árpád-kori utalások után a 14. századból vannak biztos adataink birtokok bérbeadásáról. A 15. században a jenői révet bérelték tőlük saját jobbágyaik, majd nem sokkal később a vámokat is bérbe adták. A bérlet több szempontból is jó megoldásnak tűnhetett. Egyrészt jóval kevesebb gonddal biztos évi jövedelemmel számolhattak, másrészt így elkerülhették a viszályokat a városokkal. A dolog hátulütője azonban az lehetett, hogy így lényegesen kisebb összeg folyt be, mint máskor. Mindenesetre 1466-ban a vámbérlőket közvetlenül a legjövedelmezőbbnek

72 tartott felhévizi pünkösdi vásár előtt cserélik le. Talán azért, mert az új bérlők magasabb összeget ajánlottak, talán a bérlők személye miatt.

73 A vámokat akkor már majdnem tíz éve bérlő Csömöri Zay János és fia, Mód Mihály budai polgár azonban nem hagyta a dolgot annyiban. A következő év elején Pest és Pilis megye számára tartott generalis congregation panaszukra vizsgálatot tartottak, amely megerősítette, hogy jogtalanul vették ki kezükből a vámszedést. Azt azonban nem, hogy mindez az apácák tudtával történt. Az akció mégis „tervszerű" cserének tűnik, amely az apácák tudta nélkül nem történhetett volna meg. Ennek lehetett a következménye, hogy a közgyűlés jogtalannak ítélve a további vámszedést, az apácák vámjait levelesítette, azaz törvényen kívül helyezte, lényegében felfüggesztette szedésüket.

74 Mátyás néhány hónappal később azonban visszaállította a vámszedést, felszólítva egyben az apácák tisztjeit és vámszedőit, hogy a jogtalanságoktól tartózkodjanak. A bérleti rendszer tovább működött, a hetvenes évekből legalábbis ismert még egy bérlő Nagyvölgyi László személyében. O azonban nem csupán a vámokat, hanem az apácák néhány birtokát is kezelte. Tevékenysége nem lehetett problémamentes, mert amikor visszaadja a bérelt javakat az apácáknak, pereskedésekkel kapcsolatos költségeiről, jogtalanságokról ír oklevelében.

75 71 „veri sumus patroni et tutores" - 1395: MOL DL 8058.; „sumus patrónus et tutor specialis" - 1453: MOL DL 14 712.; „supplicantes [...] maiestatem vestram, tanquam [...] patronum earum pussimum..." - 1520 k.: MOL DL 36498. 72 „tempore meliori et utiliori" MOL DL 16 508. 73 A következő évben tartott közgyűlésen lefolytatott vizsgálat nem erősítette ugyan meg, hogy a vámok átvétele az apácák akaratából történt, de teljesen valószínűtlennek tartjuk, hogy az új vámszedők, Parlagi László és Rácz Mihály saját elhatározásukból, önhatalmúlag tették meg ezt a lépést 74 „tributa [...] proscripta fuerint" MOL DL 16 653. Sajnos nem maradt fent az 1467. évi Pest és Pilis megyei közgyűlés proscriptiós jegyzéke. Vö. TRINGLI 1998. Nem ismert más eset, amikor vámokat levelesítettek, távoli analógiája lehet, amikor oklevélhamisításért proscribáltak hiteleshelyet. 75 Bár ebben az esetben talán inkább a birtokokkal kapcsolatos nehézségekről van szó. MOL DL 15 977.