Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

II. KAPCSOLATOK ÉS ÖSSZEKÖTTETÉSEK: VÁROS, VIDÉK, HÁTORSZÁG - Petrik Iván: A Nyulak szigeti apácamonostor vámkonfliktusai Budával és Pesttel

kellett valamiféle fogódzót az apácák szilárd jogalapján. Ez pedig nem lehetett más, mint az 1255-ben kiadott okleveleknek a vámjog hatókörét leíró, nem egyértelmű megfogalmazása. Tamás érsek is elsősorban arra vállalkozott, hogy amennyiben talál „ambiguum verbum" az oklevelekben, azt értelmezze (interpreiare), amely értelmezést a felek előre elfogadták. 1367-ben I. Lajos is úgy említi az érsek oklevelét, mint amelyben „propter quandam ambiguitatem" értelmezni kellett IV. Béla adományát.

31 A kétértelműség vagy bizonytalanság az oklevél nyakatekertnek tűnő megfogalmazásában rejlett: „...nos tributum fori sive sollempnis seu cottidiani in Castro Pestiensi, necnon extra districtum eiusdem castri, quod nobis provenire solebat, monasterio Sancte Marie de Insula Leporum [...] donavimus et contulimus.. ."

32 Azaz a budai várban és annak kerületén (districtus) kívül szedhettek vámot az apácák. Tamás érsek, miután megvizsgálta az okleveleket, IV. Béla oklevelének azon részével foglalkozott elsősorban, amely meghatározta azt a területet, amelyre az apácák vámjoga vonatkozik. Az érsek ezt úgy értelmezte, hogy „ubique in districtu castri Pestiensis, sive in suburbio, sive in antiqua Pesth tributum solvi debeat.. ."

33 Az értelmezési probléma tehát abból adódott, hogy az 1255. évi oklevél említette a várat, a vár körzetén kívüli területet (akármit jelentett is ez akkor), de kihagyta a vár körzetét (districtus castri). Ugyanerre a területre vonatkozóan egy egészen más ügyben nem sokkal később (1289) feltűnik ismét a „districtus castri" kifejezés,

34 ami azt mutatja, hogy a kortársak számára jól körülhatárolt, egyértelműen meghatározható területre vonatkozó utalás volt.

3 A polgárok itt találták meg azt a fogódzót, amelybe, legalábbis úgy vélték, bele lehet kapaszkodni. Tamás érsek előtt is „pretextu clausule extra districtum castri" állítják azt, hogy a külvárosban és Pesten nem kell vámot fizetni az apácáknak. Ez egyben azt is jelentette, hogy meghatározták a „districtus" kifejezés értelmét. A vár körzetén eszerint - és így értelmezte Tamás érsek is - Pestet és a külvárost kell értenünk. Az 1255. évi oklevél „extra districtum" kitétele így más, mint Felhévíz, nem lehet, ahol ekkor már tartottak vásárt.

36 Az, hogy ugyanezen oklevél nem említi a „districtus"-t, azaz Pestet és a külvárost, azzal magyarázható, hogy a külvárosban ekkor még nem volt vásár, Pest pe31 MOL DL 5582. 32 MOL DL 398., Bp. I. 56. p. 33 MOLDL1837. 34 A vártól és a külvárostól megkülönböztetve: „...plebani de castro, de suburbio et de toto districtu Castri Budensis..." MOL DF 236 345., Bp. I. 247-248. p. 35 A korszakban (1290) Esztergommal kapcsolatban is feltűnik ez a kifejezés, itt azonban pontosan meg is határozzák azt a területet, amelyre vonatkozik, „...omnes jobbagiones et populi Archiépiscopales et capituli eiusdem Strigoniensis Ecclesiae, extra fossatum Strigoniense, m districtu et suburbio Strigoniensi constituti, videlicet de villis Pechen, Lybar, de calidis aquis, de Ermen, et de Kowachy, et de villa S. Paulli de Strigonio forum Strigoniense adeundi [...] habeant licentiam et pariter facultatem." FCD VI. 1. 57. p. A királyi és érseki város, valamint az ezeket körülvevő települések alkották a középkori Esztergomot. Nem könnyű elkülöníteni a „külvárost" és a város „körzetét", sőt talán itt szinonimaként fordulnak elő, mindenesetre egy össze nem épült, de gazdaságilag és fejlődési lehetőségeit tekintve összetartozó területről van szó. KMTL 199-201. p. 36 A kérdéses forráshely értelmezésére lásd még: KUBINYI 1964. 114. p.; KUBINYI 1973. 46. p.