Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén. Egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben

maradéktalanul besorolni -, úgy űinik, a reformátusok monopolizálták a tisztségeket, de fokozatosan a század második harmadától a katolikusok is megjelentek.

6 A magyarországi városfejlődés érdekes színfoltja a nemesek jelenléte a városokban. A török előrenyomulása következtében indult meg a nemesek városba áramlása, majd folytatódott a 17. században és a 18. század elején is. Ez sok gondot okozott a városoknak, mivel a nemesek gyakran ki akartak bújni a város j oghatósága alól, és nemesi kiváltságaikra hivatkozva megtagadták az adófizetést. 1717-ben a szatmári nemesek is Károlyi Sándor főispán és a vármegye pártfogását kérték a város ellenében. Ugyanakkor azonban a nemesek beépültek a város társadalmába, és nagy szerepet játszottak a városvezetésben. Az 1715. évi összeírás szerint Szatmáron 244 polgárjogú családfő volt és 38 zsellér (azaz polgárjog nélküli lakos), ebből összesen 126 kézműves és kereskedő. A bíró és a 12 szenátor közül 7 nemes volt, azaz 53,8 százalék (a polgárok 14,3 százaléka volt a nemes). A bírák hosszú ideig a nemesek közül kerültek ki. Az 1704—24 között szenátorságot viseltek közül - akit azonosítani lehetett az 1715. évi összeírásban - a 42 személy közül 16 esetben jegyezték fel, hogy nemes, de még 3 esetben valószínűsíthető (tehát a 42 személyből 19 fő, ez 45,2 százalék).

7 A szenátorok közül a legtöbb - mintegy harmaduk - a kereskedők közül került ki. Nemesek, illetve kereskedők esetében nagyobb volt a valószínűsége az újraválasztásnak is. A külső tanácsban a kereskedők mellett a kovács-, a mészáros-, a csizmadia-, a szabóés a szűcscéh képviselői ültek nagyobb számban.

8 A város bevételei a 18. század elején viszonylag csekélyek voltak.

9 Ráadásul a szabad királyi városi rang megszerzése a város eladósodását eredményezte. A 17-18. század fordulója amúgy a magyarországi városok számára anyagi romlást hozott, sok város kénytelen volt a városi vagyon egy részét is pénzzé tenni. Szatmárnémeti is kölcsönöket vett fel, és a tanács rákényszerült a város két kocsmájának elzálogosítására is.

10 Az első katolikus offenzíva Szatmáron a 17. század végén A reformátusok és a katolikusok első nagy összecsapása, amely a városvezetésért folyt, a 17. század végén zajlott. Az országban uralkodó politikai helyzetet kihasználva ugyanis a Szatmárra 1639-ben betelepített jezsuiták a század végén megkísérelték 6 Arhivele Nationale Romane, Filiala Judejeanä Cluj - Román Állami Levéltár Kolozs Megyei Fiókj a (a továbbiakban KL), F 20 Arhiva municipiului Satu Mare - Szatmár város levéltára. Tanácsi jegyzőkönyvek. 7 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) N 26 Regnicolaris levéltár, N 78 1715. évi összeírás, 29. téka. 8 Uo. N 79 1720. évi összeírás, 32. téka. 9 1705-ben 2794 Ft a bevétel (ebből a kocsmák jövedelme 1889 Ft), 2787 Ft a kiadás. Ezenkívül a református egyház bevétele 1781 Ft (legtöbb a malomból). Mivel a város volt a kegyúr, a számadások meglehetősen összefolytak. 10 A városi közigazgatásról részletesebben lásd: PÁL 2003. 668-674. p.