Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegyei mezővárosok vezető testületeiben etnikai, vallási és társadalmi jogállás szerinti képviseleti paritás gyakorlata a feudális kor végén

1. táblázat. Felekezeti arányok (%) 1785 és 1791 között Mezőváros Szertartás nyelve Római katolikus Református Ortodox Izraelita Cegléd magyar 34,2 65,6 0,2 — Kecskemét magyar 64,4 35,1 0,3 0,2 Nagykőrös magyar 2,4 97,2 0,3 0,1 Óbuda német-magyar-zsidó 67,0 4,5 — 28,5 Ráckeve magyar-illír-német 48,7 44,5 6,8 — Szentendre illír 48,7 — 51,3 — Vác magyar-német-illír-tót 90,9 8,3 0,8 _ Visegrád német 99,4 0,6 — 2. táblázat. Felekezeti arányok (%) 1843-ban

11 Mezőváros Etnikum Római katolikus Református Evangélikus Ortodox Izraelita Cegléd magyar 38,6 57,1 4,2 0,1 — Kecskemét magyar 64,1 32,5 2,0 0,2 1,2 Nagykőrös magyar 8,4 89,7 0,1 0,3 1,5 Óbuda német-magyar 55,8 1,4 0,4 _ 42,4 Ráckeve magyar 63,2 33,5 0,1 3,0 0,2 Szentendre rác-német-magyar-tót 64,5 2,2 1,0 32,1 0,2 Vác magyar-német 81,6 17,2 0,7 0,5 0,0 Visegrád német-magyar 99,9 0,1 — — — A korabeli népszámlálásokban a vallási számarányokra vonatkozóan viszonylag pontos adatokat, míg az etnikai viszonyokra csak általánosító utalásokat (az egyházi szertartás nyelvének jelölését, vagy az etnikum megnevezését) találhatunk. Amint a 10 M. történeti helységnévtára 1988. passim. 11 FÉNYES 1843. passim.