Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegyei mezővárosok vezető testületeiben etnikai, vallási és társadalmi jogállás szerinti képviseleti paritás gyakorlata a feudális kor végén

népszámlálási adatokból azonnal kitűnik, a viszonylag hosszabb időre rögzült felekezeti arányosítások csak részben fedték le a tényleges vallási viszonyokat. Cegléden és Kecskeméten mindkét (belső és külső) tanács tagjainak fele-fele volt katolikus és református. A fobírákat az alternáció elve alapján évente váltakozva választották a katolikusok és a reformátusok közül, a reciprocitás alapján pedig a főbb tisztviselők (másodbírák, szószólók, perceptorok, rendőrkapitányok, sőt jegyzők is) a másik vallásúak közül kerültek ki. Kecskeméten 1822-től a külső tanács 70 tagjából 34-34 katolikus és református, egy evangélikus és egy „Ó Hitű" volt. A kecskeméti 1757. évi bíróválasztásról fennmaradt forrás szerint a választás előtti napon azon a valláson lévő tanácsosok, akik addig a főbírót adták - a váltásnak megfelelően -, a másik valláson lévők közül j elöltek három kandidátust, akik személyét a választás pillanatáig szigorúan titkosan kezelték.

12 Ez az eljárás vonatkozott más tisztviselők, tanácsnokok, illetve a külső tanácsok tagjainak a választására is „a Cath. és reform. Ecclesiák közt fennálló példás szokásokhoz képest".

13 A kecskeméti városi rendtartás körültekintően részletes módon szabályozta a külső tanács tagjainak, illetve a szószólónak a megválasztását: „Mind a város Birája, mind a Nép-Szószóllója, mind a Tanácsbeliek és a Tanácsnak minden egyéb tagjai s Tisztviselői, mind a Választott Községnek egyes tagjai is ezen 100 személyekből álló Község által fognak választami oly formán, hogy midőn a Catholicus és Református Ekklésiáknak szakadatlanul gyakorlott példás szokásokhoz képest egyik vallásbeli felekezetből kelletik valamely Tisztviselőnek kiválasztatni, akkoron a másik vallásbeli Tanácsbeliekhez annyi számú azon vallásbeli Választottak, a Választott Község részéről kirendeltetvén, ezek együtt közös tanácskozással, a más vallású tanácsbeliek vagy Választottak közül, a megüresült hivatalokra mindenkor három tagokat fognak candidálni, kik közül egyedül a Választott Községnek jelen lévő tagjai által a Tanácsnak kirekesztésével a többségnek votumával fog az illető Tisztviselő kiválasztatni, önként értetődvén, hogy mivel aki candidal, annak egyszersmind a választásban is befolyása nem fog lehetni, azon a Választottak, kik a Candidatióban befolytak, a választásban nem fognak részt venni. A Candidatiónak ezen most érdeklett módja a vallásoknak különbözőségek iránt a Tizedek által proponálandó Választottakra való nézve is oly formán lészen megtartandó, hogy a midőn a meghalálozott tag helyett s Tizedek valakit proponálnak, a proponálok a proponálandókkal különböző valláson legyenek. A mi pedig a Szószóllónak, a ki minden 3-dik esztendőben a vallásban való különbséggel változni fog, candidálásának és választásának módját illeti: ez jövendőre való nézve oly formán fog eszközöltetni, hogy a Választott Községnek azon fele része, mely a választandó Szószóllóval, kit a vallás szerint a sor illet, különböző valláson vagyon, az egész Választottságnak számából tized szám szerint 10 tagokat választván, ezek a városi Tanácsnak közben jövetelével és a Restauráns Vice-Ispány úrnak jóváhagyásával azon Felekezetből, melyből a szószólló választandó lészen, hármat fognak candidálni, kik közül a Választott Község a candidaló tagoknak kirekesztésével önnön bizodalma szerint 12 KISFALUDY 1992.11. p. 13 IVANYOSI-SZABÓ 2005. 135. p.