Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Bariska István: Kőszegi elit 1568-1648 között

Több mint nyilvánvaló, hogy ez annak a Jurisics Miklósnak is köszönhető, aki a kőszegi ostrom után osztrák báróságot (Freiherr) kapott, és így az alsó-ausztriai „Herrenhaus" kúriájának tagja lett. És persze az is, hogy az örökjogon a Jurisics család zálogára jutott Kőszeg a maga jogán nem kaphatott meghívást az alsó-ausztriai tartományi gyűlésre. így eshetett, hogy a város rendi jogállása az alsó-ausztriai hierarchiában nem nőhetett, városi kiváltságai azonban igen. 1572-ben ez a folyamat oda vezetett, hogy Kismartonnal egyetemben megválthatta magát a földesúri kötöttségek alól, s mindkettő alsó-ausztriai kamarai város lett.

41 Az 1568. évi kétkamarás rendszer végső soron annak az érdekharcnak a végére tett pontot, amelyet a Habsburg-zálogra került kőszegi uradalom és város folytatott egymással 1545 és 1568 között.

42 Ezt rögzítette az Alsó-ausztriai Kormányszék által kiküldött bizottság is, amely 1569 és 1571 között végre rendezte Kőszeg önállóságát.

43 Még valamit hozzá kell tenni a táblázat értelmezéséhez. Nem hiszünk abban, hogy csak a távoli német mintákkal magyarázható a magyarországi városok önkormányzatának fejlődéstörténete. Még a közvetlenül alsó-ausztriai kormányzati és rendi befolyás alá került Kőszeg és Kismarton 16-17. századi története is az alsó-ausztriai és a hazai modellek párhuzamos jelenlétére utal. Nem véletlen, hogy 1633-ban Kőszegen újra arra a Sopronból átvett tisztújítási jogra hivatkoztak, amelyet 1407-ben, 1441-ben, 1568-ban és 1622-ben hol a magyar országbárók, hol pedig a Habsburg uralkodók újítottak meg.

44 Nem érdemes a példákat messzebb keresni, mint ahol voltak. Fügedi Erik teljesen világos elemzésben mutatta ki a magyar városfejlődés középkori dinamikáját. A fönt és lent siker- és kudarcéveit. A gazdasági, a jogi és az egyházi kiváltságokból való részesedés és kirekesztés okait. Egyvalamit mégis szeretnénk kiemelni. Nevezetesen azt, hogy Selmecbánya joga főleg az ipari, Budáé a kereskedő, Korponáé pedig a kis agrárvárosok számára volt példaértékű. Ezekre épültek rá a tárnoki cikkelyek.

45 Mindez az átvétel tartalmára utal csak. Kőszeg például a Budát preferáló soproni modellt vette át. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a városok kereskedői és iparosai akár egymással szemben is érvényesíthették érdekeiket. Ezt látni Kőszegen a kereskedő réteg javára a 16. század derekán, majd a céhek javára a 16-17. század fordulóján. Ez a folyamat az önkormányzati szerkezet belső erőviszonyait is érintette. Most azonban nézzük először a számokat. A táblázatot vizsgálva azonnal feltűnik, hogy többször is eltértek a belső tanács hagyományon alapuló 12-es létszámától. Minden esetben a 17. században, nevezetesen 1604-ben 13,1614-ben és 1620-ban 11, 1642-ben pedig ugyancsak 13 tagú belső tanács működött. Nem tudjuk az okát. Annyi látszik, hogy 1604-ben a belvárosi belső tanácstagok számát növelték meg egy fővel, 41 BARISKA 2007. 113. p. 42 VaML KFL. Tk. Lvt. 71. sz. Bécs, 1568. aug. 5. Transactio intra Nicolam Jurischitz et Civitatem Keössegh. 43 VaML KFL Tk. Lvt. Póts. II. 3. sz. Bécs, 1571. jún. 1. 44 VaML KFL Act. Misc. Kőszeg, 1633. aug. 13. Supination]. 45 FÜGEDI 1981. 299. p.