Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András Péter: Beszterce város fejedelemség kori kormányzata és politikai elitje. Egy archontológia forrásai és hasznosítási lehetőségei

ban Szebenbe beszolgáltatott adókat is külön fejezetbe foglalják, amelyeket pedig szintén szenátorok gondjaira bíztak. Az így nyert, átlagosan 7-8 esküdtnevet továbbiakkal tudjuk bővíteni a városnak a 17. századra megjelent külön bevételi számadáskönyvéből (1617-1694), amely minden év elején felsorolja azokat a bevételeket (a huszad-, malom-, kapupénz-jövedelmet) is, amelyeket az előző évi praefectusok beszolgáltattak a tanácsnak, és amelyeket már az új gazdasági évhez soroltak.

40 (Egészen 1658-ig a praefectusok általában névvel szerepelnek.) Továbbá 1624-ben és az azt követő két évben a kerületi gerébek számadáskönyve is segítségünkre siet néhány tanácslistával.

41 Ami a belső tanács 1542 előtti tagjait illeti, az 1530 és 1537 közötti időszak névjegyzékeit megtaláljuk a második számú tanácsi jegyzőkönyvben.

42 Az 1527-1529 és 1538-1541 közötti évekről azonban sem az 1461-től fennmaradt, adójegyzékkel vegyes korai számadáskönyvek,

43 sem pedig az 1520-tól meglévő adókönyvek nem szolgáltatnak nagyobb mennyiségű adatot.

44 A számadáskönyvek esetleges elszórt említései mellett így elsősorban a város gazdag, ún. misszilis sorozatára támaszkodJiaüink, amely döntően a beérkező leveleket tartalmazza ugyan, de kisebb mértékben városi kiadványokat is.

45 Előreláthatólag a fenti két rövid időszak feltárása fogja a belső tanácsot illetően a legnagyobb nehézséget támasztani. Bár a külső tanács összetételét ezúttal nem áll módunkban vizsgálni, érdemes ennek forrásait is áttekinteni. A 16. század esetében itt valamivel kedvezőbb a helyzet, a városi alkalmazottak bérkifizetéseit tartalmazó számadáskönyvekben, a Salarialèttc/iokban kisebb, egyéves hiányokkal megtaláljuk az 1538 és 1566 közötti időszak centumvir-listáit.

46 (A 17. századi Salarialbuchók. ezzel szemben nem maradtak meg.) A 17. században a százférfiak listája saját jegyzőkönyvükben szerepel, de nem minden évnél, hanem meglehetősen ritkán, a század első felében például csak az 1606-os és 1630-as évből ismerünk ilyet.

47 Ez minden bizonnyal azzal a szokással is magyarázható, hogy a teljes lista leírása helyett egyszerűen átjavították, átírták a korábban már rögzített jegyzéket, nehéz időrendi dilemmákat okozva ezzel a történésznek. Váratlan segítséget jelent azonban az archontológiai kutatásnak egy másik szokás: mivel az ülésről távol maradó centumvireket 25 dénáros büntetés megfizetésére kötelezték, ne40 BVL IV. a. Nr. 31. Städtische Rechnungen 1617-1694 (MOL X 1248 298. doboz). A bevételi számadáskönyv csak a kisebb bevételeket részletezi, a nagyobb (adó jellegű) bevételek esetében csak a végösszegeket adja meg. 1623-tól azonban ez is elmarad, és a nagyobb bevételekről egyáltalán nem tartalmaz információt. 41 BVL ÍV. c. Nr. 624. 42 BVL m. a. Nr. 2. 43 Beszterce első két, 1461-ből és 1462-ből származó számadását, amelyek - leszámítva az 1453-as részleges kolozsvárit - egyben Erdély legrégebbi adójegyzékei is, Konrad. G. Gündisch közölte. GÜNDISCH 1977. 44 Az adójegyzékek archontológiai felhasználásáról általában: H. NÉMETH 2004. 202-203. p. 45 A besztercei „misszilis" sorozatról: SZABÓ 2007. 113-120. p. 46 BVL TV. c. Nr. 625-628. Salarial-Protokolle 1530-1535, 1535-1543, 1544-1563, 1564-1601, (MOL X 1248 309-310. doboz). A következő évekből nincs a fenti időszakon belül centumvir-jegyzék: 1539, 1545, 1552, 1554, 1561. 47 BVL in. a. Nr. 11. 10. p. és 52. p.