Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)
I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Glück László: Az öt máramarosi város lakosságának elnemesedése a 17. században
épültek. 54 Sziget utcasorában a Bethlen-féle kúria révén már a 17. században megjelent az öt városon addig minden bizonnyal sosem látott jelenség, az emeletes ház is. A városok közül kettőben, Huszton és Szigeten a tehetősebb lakosok beltelkeihez különálló gazdasági udvar, majorkert is tartozott. Szigeten okunk van feltenni, hogy a várost körülvevő kertövezet már a 16. században is létezett, noha a rá vonatkozó adatok a 17. század elejétől tűnnek fel sorozatosan. 56 Huszton viszont a jelek szerint csak a 17. században fellépő társadalmi változások vezettek lakótelektől elkülönült gazdasági udvarok kialakulásához. Az 1744-es urbárium (mely ugyan csak a zsellérek által is lakott, de ezáltal épp a legjelentősebb majorkerteket sorolja fel) felvételekor még emlékeztek arra, amikor ezeknek a „post fundos" elhelyezkedő kerteknek a területe szántó volt. 57 Alighanem ilyen majorkert kialakulásának vagyunk tanúi, amikor 1632-ben Nagyiday Mihály, a már ismert huszti kulcsár-udvarbíró 25 forintért (vagyis a lakótelkek szokásos tarifájánál sokkal alacsonyabb összegért) zálogba vesz egy általa polgártól vásárolt „puszta örökséget", melyen már csűrt is csináltatott. (Ez egyúttal a legkorábbi előkerült huszti majorkert-adat.) 58 Sok nemesnek e majorkertekben - bizonyos, ritkább esetekben a lakótelkükön zsellérei is voltak letelepítve, hogy a határbeli birtok mezőgazdasági munkáit elvégezzék. 1744-ben Huszton 9, Szigeten 32 olyan majorkert volt, ahol zsellérek is laktak (többnyire egy-kettő, maximális esetben öt). 59 Zselléreik - legalábbis úrbéres függésben levők - természetesen csak nemeseknek, méghozzá közülük is csak a tehetősebbeknek voltak. Az a tény, hogy a zsellérek közrendűek voltak, ám adott esetben nemesi telken éltek, sajátos helyzetet eredményezett. Szigeten a városi rend már a ne54 MOL S 11 (Kamarai térképek) (a továbbiakban SÍI) no. 53., 463., 647. Arra, hogy a városi nemesek a 16. század közepén még fából építették házaikat, lásd HARANGÖNTŐ 1902. 462-464. p., de sok adat van a 17. századból is, melyektől itt terjedelmi okokból el kell tekintenünk. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy utcafronti kőházakban még a 18. század közepén is csak a városi nemesség felső rétege élt, eleddig ez is csak Szigetről igazolható! 55 Legkorábbi inventáriuma: MOL E 156 fasc. 148. no. 29. Ilyen volt még Huszton az ugyancsak Bethlen által építtetett udvarház a vár tövében: MOL E 156 fasc. 148. no. 6. 56 1540 körül hallunk ugyanis egy olyan kertről, mely a ház folytatásában levő kerthez képest is még hátrébb feküdt (hortus seu bovile post hortum domus), ami megfelel e majorkertek 18. századi elhelyezkedésének: HARANGÖNTŐ 1902.464. p. 17. századi adatok: MOL E 148 fasc. 1865. no. 31. (17. sz. első fele), no. 41. (1664), no. 22. 4. mell. (1665), MOL E 156 fasc. 148. no. 29. (a Bethlen-féle kúria majorkertje az 1670-80-as években), MOL E 148 fasc. 1865. no. 30. (1693). Első térképes ábrázolása idején, az 1770-es években a kertövezet teljesen körbeveszi Szigetet a két hosszú teleksorának külső oldalán. MOL S 11 no. 463., 647. 57 MOL E 156 fasc. 72. no. 39. 58 MOLP511 l.cs. (az 1632. évnél). Innen aztán több adat is van: 1675-benNagy István házán kívül az ahhoz tartozó csűrkert nemesi birtok mivoltát is bizonyítja a nemességvizsgálat során. MOL E 148 fasc. 1436. no. 27. 1679-ben Nagyiday veje, Meleg Márton többek között a házához tartozó külön csűrös kertről végrendelkezik. Mm. m. lt., Nemesi cs., Meleg cs., no. 1. 59 1744: MOL E 156 fasc. 72. no. 39. Lakótelken volt viszont pl. zsellére a huszti Meleg Mártonnak, lásd az 58. jegyzetben idézett végrendeletét. További 17. századi adatok: Szentgyörgyi István udvarbíró úr huszti „marha akla" jobbágyával: MOL E 148 fasc. 957. no. 39. (1684); Pankotai prefektus 1000 forintos zálogösszegű huszti háza zsellérházakkal: MOL E 148 fasc. 957. no. 18. (1670 előtt).
