Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében

SZABÓ ANDRÁS KASSAI MAGYAR LELKÉSZEK ÉS TANÁROK A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A protestáns lelkészi és tanári archontológia, idegen szóval presbiterológia a német szakirodalomban városi keretek között is bevett műfaj, a,,Pfarrerbuchok" köteteit nagy haszonnal forgathatja mindenki, aki egy értelmiségi életrajz után nyomoz, vagy egy város egyházi életére kíváncsi.

1 A történelmi Magyarország területéről sajnos nagyon kevés hasonló feldolgozás készült, kéziratban és cédulákon maradt torzókat ismerünk; csak az erdélyi szászok adták ki a maguk anyagát.

2 A jövő szempontjából sokat ígérő Ugrai János miskolci kutató kezdeményezése, aki a tiszáninneni református egyházkerület lelkészeiről készített interneten elérhető és folyamatosan fejlesztett adattárat.

3 A lelkészek és a tanárok fontos szerepet játszottak a városok életében. A hegyaljai református mezővárosok törvényei például legtöbbször első helyen említik az egyháziakat, és csak utána a település főbíráját és világi tisztségviselőit.

4 Habár a szabad királyi városok esete nem ugyanaz, mégis úgy gondolom, hogy ezt a fontos értelmiségi réteget is figyelembe kell vennünk, ha nekilátunk egy teljes városi archontológia elkészítésének. Az eredmény - úgy gondolom - megéri majd a fáradságot, hiszen egy olyan adatsort kapunk, amely a művelődés-, egyház- és irodalomtörténet kutatóinak is nélkülözhetetlen lesz. Az ilyen irányú feldolgozásokhoz Kassa kedvező terepet kínál. Ismert és a magyar kutatás által a 19. század második fele óta folyamatosan használt a város levéltára, amelynek anyaga igen gazdag már a 16. századra vonatkozóan is. A 20. század történelmi viszontagságai ugyan Kassa város levéltárát sem kerülték el, és számos itteni dokiimentum antikváriumi forgalomba került,

5 azonban ez a veszteség csak a teljes anyag töredékét érintette. A pozitivista történészek, élükön a gyűjtemény egykori le1 Néhány városi feldolgozás a teljesség igénye nélkül: MÜLLER-BENEDICT-AMMANN 1990.; AMMANN 1996.; DEJUNG-WUHRMANN 1953.; SIMON 1965.; TELSCHOW-REITER 1985.; WEIGEL-WOPPER-AMMON 1967. 2 WAGNER 1998. 3 UGRAI 2007. 4 NÉMETH G. 1990. 33., 72. p. 5 Két, a városhoz írott levél (egyiket Kemény Lajos már közölte) zárt letétbe került az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, egy pedig, amelyet Károlyi Gáspár írt Köteles Márton kassai bíróhoz, egy antikvárium tulajdonában van, s az interneten is megtekinthető: http://www.hunbook.hu/index.php?op==news&id=142 (2007. november 4.). A fotóról persze lemaradt a kassai levéltári jelzet, Kemény Lajos jellegzetes kézírásával. Megjegyzendő, hogy néhány nyomtatásban megjelent dokumentumot nem találtam már meg a helyén kassai levéltári kutatásaim idején. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV III. 2008. 179-191. p.