Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 3. (Budapest, 2008)

I. VÁROSI VEZETŐ RÉTEG: POLITIKAI ÉS SZELLEMI ELIT - Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében

véltárosával, Kemény Lajossal a 19. század végén és a 20. század elején igen sok dokumentumot publikáltak a Századokban, a Történelmi Tárban és a megyei adatközlő folyóiratokban, s maga Kemény készített egy rövid összefoglalást a város reformációjáról.

6 Révész Kálmán ebben az időben írta meg a kassai református gyülekezet megalakulásának előzményeit,

7 Ráth György két nagy tanulmányában tárgyalt részletesen kassai egyházi ügyeket,

8 de Wiek Béla 194l-es várostörténete is tartalmaz a protestantizmus történetére vonatkozó dokumentumokat.

9 1945 után a várost elsősorban Granasztói György kutatásai állították ismét a kutatás középpontjába,

10 s 1990-ben jelent meg a város könyvjegyzékeit tartalmazó összefoglalás.

11 1991-ben Botta István Huszár Gálról írott monográfiája a város teljes levéltárát, benne a városi jegyzőkönyveket is használva dolgozta fel a magyar prédikátor fogságát és szabadulását, csaknem nyolcvanoldalnyi terjedelemben tárgyalva az ügy minden vonatkozását.

12 Legújabban már kezünkben van Kassa város hivatalnokainak archontológiája is, amelyet H. Németh István adott ki 2006-ban,

13 és a szlovák kutatás is nagy lépéseket tett a város múltjának megismerésére, legutóbb Jozef Duchoft publikációival, aki az 1604-es nagy felmérést tette közzé.

14 Az én vizsgálódásom bő ötven évet fog át, 1552-ben indul, és 1606-ban zárul. A kezdő dátumot az a történelmi tény határozza meg, hogy ebben az esztendőben került a város újra Habsburg-fennhatóság alá. A Szapolyai-uralom alatt elűzött német polgárok többsége visszatért, és fokozatosan újra ők vették át a vezető szerepet a városban, de megmaradt a magyar anyanyelvű lakosság létszám szerinti többsége.

15 A záró dátum egy egyházi kompromisszumhoz kötődik: 1606. február 10-én foglalta el Alvinci Péter a kassai magyar prédikátori állást.

16 Adataim részben a nyomtatott szakirodalomból származnak, részben levéltári kutatásaimból. 1986-ban és 1987-ben kétszer egy hónapot töltöttem Kassán, és elsősorban a városhoz írott leveleket olvastam.

17 Szeretném leszögezni, hogy az általam nyújtott kép még nem végleges, a városi jegyzőkönyv adatait ugyanis csak abban az esetben tartalmazza, amennyiben azt a szakirodalom felhasználta (mint például Huszár Gál esetében). 1552-ben a város többsége már protestáns volt, de még működött a domonkosok és a ferencesek kolostora is. A vallási feszültségeket mutatja, hogy a ferencesek 1552 6 KEMÉNY 1891. 7 RÉVÉSZ 1894. 8 RÁTH 1892-1893.; RÁTH 1895. 9 WICK 1941. 10 GRANASZTÓI 1975. 11 Kassa város olvasmányai. 12 BOTTA 1991. 112-116., 125-128., 131-198. p. 13 H. NÉMETH 2006. 14 Magyarul lásd: DUCHON 2004. 15 J.UJVÁRY 1984. 14.,21.p. 16 IMRE 1898. 22. p. 17 Archív Mesta Koáíc (Kassa város levéltára, AMK), Tabularium metropolitanae civitatis Cassoviensis IV. Supplementum H. Köszönettel tartozom a levéltár akkori munkatársainak, akik napi korlátozás nélkül hozták ki nekem a dobozokat.