Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Kőszeghy Lea: Tömeges lakásépítés és várostervezés. A budapesti várostervezés szociológiai elemzése

KŐSZEGHY LEA TÖMEGES LAKÁSÉPÍTÉS ÉS VÁROSTERVEZÉS A budapesti várostervezés szociológiai elemzése 1960—1975

X Bevezetés A tanulmány Budapest várostervezésének egy sajátos időszakát vizsgálja, azt a korszakot, amelyben a városfejlesztés- és fejlődés középpontjában a lakásépítés, ezen belül is a lakótelep-építés állt. A mai Budapesten - a kiegyezés utáni városépítési korszak „lenyomatai" mellett - meghatározóak az államszocialista korszak városépítésének, mindenekelőtt a változó intenzitással, de a korszak folyamán mindvégig zajló lakótelep-építésnek a nyomai, nemcsak a városképet tekintve (száznál több kisebb-nagyobb lakótelep található a fővárosban) és a városszerkezet vonatkozásában, hanem a várospolitikai, várostervezési diskurzusban is. A lakótelep ezen túlmenően az államszocializmus - önmaga által is ekként kezelt - „emblematikus városépítészeti terméke": „a lakótelepeket tekinthetjük szocialista urbanisztikánk fő, látható, bemutatható eredménycinek. [...] reprezentálják nemcsak a szocialista társadalmi törekvéseket, hanem a korszerű urbanisztikának ezekkel összefüggő törekvéseit is, főként a szervezett felépítés, a közintézményekről való gondoskodás, a távfűtés, a tágas szabad területek, a lakások benapozása, a parkosítás, a berendezett játszóterek stb. révén [...] új építészeti, urbanisztikai világot, életkeretet tükröznek"" A tömeges lakásépítés politikai programja, az 1960-ban elfogadott 15 éves lakásfejlesztési terv 1975-ig országos szinten (állami erőből, és egyéb forrásokból, köztük magánerő bevonásával) egymillió új lakás építését irányozta elő. A fővárosban a program keretében mintegy 187 ezer lakás épült fel, ennek körülbelül kétharmada állami finanszírozásban, az állami lakásépítés mintegy háromnegyede háromszáz lakás feletti lakóte- lepeken.

3 Mivel a lakótelep-építkezések alapvetően az állami lakásépítéshez kötődnek (csak a legnagyobb beruházó, az állam volt képes ilyen volumenű bemházá1 A tanulmány megírását a Politikatörténeti Alapítvány ösztöndíja tette lehetővé, támogatásukat ezúton is köszönöm. A tanulmányt illető értékes szakmai kommentárjaikért külön köszönettel tartozom Szemző Hannának és Tomay Kyrának. 2 GRANASZTÓI 1981. 314. p 3 PREISICH 1998; Budapesti Pártbizottság: Jelentés a fővárosi lakásépítési program végrehajtásának helyzetéről és a további feladatokról, 1963 augusztus 12. In: A budapesti pártbizottság várospolitikai tevékenysége a felszabadulástól napjainkig (1945-1984) Szemelvények a budapesti pártarchívum irataiból. Budapest, 1985. MSZMP Budapesti Bizottság Oktatási Igazgatósága és Archívuma. URBS, MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV II. 2007.293-322. p.