Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
RECENZIÓK - Korner Zsuzsa - Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon Ismerteti: CSÁKI TAMÁS
feltüntető térkép tud képet adni. A térképek önmagukban azonban igen korlátozott forrásértékkel bírnak, mivel, bár bizonyítják az adott tervezet hivatalos elfogadását, ezen túl azonban a tervezés, az elfogadás, a jóváhagyás, a megvalósulás egyetlen részletéről sem tudósítanak. A szerzők által felhasznált források alapján például a nyíregyházi Bujtos városrész szabályos, négyzethálós utcahálózata keletkezésének (38. p.) nemhogy a körülményeit, de még a hozzávetőleges dátumát sem lehet meghatározni. A mű esetenként a múlt várostervezési alkotásainak anakronisztikus, a történeti kontextusból kiragadott értékelését sem tudja elkerülni. Hild János 1805-ös pesti szabályozási tervét például nincs értelme megróni (34. p.) azért, mert „nem fedezhető fel [benne] úthálózati hierarchia, (...) az ortogonális hálózat erőltetése miatt mai szemmel kifejezetten unalmas, monoton, a külvárosokra nem állapít meg karakteres rendező elveket (zöldterületi zónák, nagyobb parkok, intézménycsoportok, főterek)", amíg a szerzők nem tudják bizonyítani, hogy a fentiek (differenciált úthálózat, parksávok, városi alközpontok) a 19. század eleji európai városbővítési tervek standard elemei voltak, vagy nem idéznek a fenti elemek hiányát a tervezőn számon kérő egykorú kritikákat. A szerzők a történeti folyamatok elemzésénél gyakran elvesznek a nehezen követhető gondolatmenetre felfűzött részletekben, és éppen a változások meghatározó irányait, fontosabb jellemzőit mulasztják el kiemelni. Jellegzetes példája ennek az övezeti szabályozás (a városterületnek eltérő módon és mértékben beépíthető, illetve használható területekre való tagolása) megjelenését tárgyaló fejezetrész (88-89. p.), ahol az olvasó számára a datálások pontatlansága, a pontos adatok hiánya és a nem a tárgyhoz tartozó közlések miatt nem lesz érzékelhető a fejlődés folyamata. Ráadásul éppen a szabályozás bevezetésének egyik alapvető, közegészségügyileg, társadalompolitikailag is motivált célja, a városi telkek bérházakkal való differenciálatlanul sűrű beépítésének megakadályozása nem kerül említésre. Mindezen nem kevés probléma ellenére az 1945 előtti korszakok tervezéstörténetével foglalkozó fejezetek, főként az egyes korszakok jellegzetes szabályozási feladatait bemutató alfejezetek számos értékes megállapítást is tartalmaznak. Az olvasó az igazgatás- és hivataltörténeti fejezetekben ilyeneket azonban már aligha talál. Ezeknek a fejezeteknek egy tudományos igényű kiadványhoz méltatlan színvonala a mű már elemzett közigazgatás-centrikus megközelítésmódja miatt különösen problematikus; a hazai közigazgatás története ráadásul a várostervezésénél jobban feldolgozott, így számos részkérdést pusztán a kutatás eddigi eredményeinek megbízható összefoglalásával tisztázni lehetett volna. Találkozhatunk a könyvben sohasem létezett testületekkel, pl. „a törvényhatósági bizottság közgyűlése" (95. p.), vagy hivatalokkal, mint „a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöki hivatala". (82. p.) Az egyes intézmények, hivatalok egymással való kapcsolata jog- és feladatköreik lehatárolása nem egyszer tévesen jelenítődik meg, amire jellemző példa a városi mérnöki állások, mérnöki hivatalok történetének, feladatainak, illetve az önkormányzatok választott testületeihez fűződő viszonyuknak a bemutatása. (95. p.) Az építési szabályrendeletek, szabályzatok paragrafusainak mechanikus összevetése nem pótolja az építési jog komplex elemzését, ehhez más szabályrendeleteket (utcanyitási, betterment, telekalakítási stb.), illetve a törvényi szabályozás fejlődését is figyelembe kellett volna venni. így fordulhat elő, hogy a szerzők újdonságként értékelnek olyan helyi szabályozásokat is, amelyek országos érvényű jogszabályok elemeiként már évtizedekkel korábban megjelentek a hazai jogban. Félreértések jellemzik a városrendezési tervek megvalósításának lehetőségeit, a városi hatóság mozgásterét alapvetően meghatározó kisajátítási jog szabályozásának ismertetését is, ami azért is meglepő, mert rendelkezünk ezeknek a jogszabályoknak megbízható jogtörténeti feldolgozásával. A
