Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Korner Zsuzsa - Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon Ismerteti: CSÁKI TAMÁS

104. oldalon az 1868. évi, a pesti és budai kisajátításokra vonatkozó törvény a XVI. számúként jelenik meg, jóllehet az az 1868:LVI. számú törvény volt. A mű itt idéz is egy passzust a jogsza­bályból, amely szerint a törvény kisajátítási jogot adott volna a „történeti államépületek emelé­sére és nagyobbítására". A törvényszövegben azonban az „államépületeknek" nincsen jelzője, a „történeti" a megoltalmazandó és fenntartandó, illetve felállítandó „emlékek" - tehát az em­lékmüvek és a műemlékek - jelzője egy félmondattal korábban. A következő, 1881 :XLI. kisa­játítási törvény ismertetésekor annak újdonságaiként a szerzők az 1868-as törvényben már megadott kisajátítási jogcímeket sorolják el, az 188l-es jogszabály városrendezési szempont­ból releváns új jogcímeit viszont nem említik. A Magyarországon városrendezéssel, építés­üggyel összefoglalóan először foglalkozó jogszabály, az 1937VI. törvény elemzése szintén sok pontatlan, félrevezető megállapítást tartalmaz. Amint a fentiekből kitűnik, Korner Zsuzsa és Nagy Márta müve nem valósítja meg felvál­lalt célját, a hazai várostervezés történetéről még a szerzők által önmaguknak szabott - vi­szonylag szük, számos elemében vitatható - keretek között sem nyújt jól használható áttekin­tést. Ez azért különösen sajnálatos, mert a könyv nemcsak az első összefoglalása a témának, de vélhetően hosszú ideig az utolsó is marad, s így nemcsak a várostervezés-, de az építészet- és a várostörténet kutatói, valamint a témával ismerkedő diákok számára is kézikönyvként fog szol­gálni. Ezért tartanánk szükségesnek a mű jelentősen átdolgozott, javított kiadásának mielőbbi megjelentetését - még annak ellenére is, hogy véleményünk szerint a magyarországi települé­sek épített környezete szabályozásának, alakításának, az ezekkel kapcsolatos diskurzusoknak, a várostervezési diszciplína fejlődésének a történeti megismeréséhez nem az elsietett szinté­zis-kísérletek, hanem az elmélyültebb részlettanulmányok, forrásközlések vihetnek közelebb. Csáki Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom