Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Simon Gunn - Robert J. Morris (szerk.): Identities in Space: Contested Terrains in the Western City since 1850 Ismerteti: LUGOSI ANDRÁS

lönböző, sokszor egyenesen egymást kizáró értelmezéseknek a küzdelme határozza meg azt a városi diszkurzív teret, amelyben ezek a viták végbemennek, és amelynek során az ebben részt vevő társadalmi csoportok kikovácsolódnak. Ennek a diskurzusnak azonban egyáltalán nem csak a szimbolikus jelentéseket illetően van tétje, hanem a hozzáférés versus kizárás és a térhasználat konkrét módjait tekintve is. A térbeli fordulat tehát azt a régi gondolatot, hogy a városi teret nem tekinthetjük pusztán építészeti konstruktumnak, hanem a fogalom jelentésébe bele kell értenünk a térhasználat aspektusát is, azzal a felismeréssel bővíti, hogy a mindennapi és az ünnepi vagy rendkívüli térhasználatot is a társadalmi és politikai küzdelmek során megformálódó keretfeltételek határozzák meg. Ilyen módon a városi térnek az építészeti anyagból a jelentésadás aktusán keresztül való létrehozása egyrészt a hatalom, de legalábbis a hatalmi viszonyok nyomait viseli magán, másrészt viszont az identitásképződés egyik legfontosabb terepe. Ennek megfelelően a tanulmánykötet írásai a következő kérdéseket vizsgálják. 1. Milyen összefüggés van a tér és a társadalmi identitás között a modern nagyvárosban? Hogyan formálódnak a nemi (gender), az etnikai, a szexuális és az osztályidentitások társadalmilag és térbelileg a különböző városi kontextusokban? 2. Ki rendelkezik a nagyváros fölött, és ez a befolyás milyen kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, illetve hogyan tartható fenn? 3. Milyen kulturális, intézményes és politikai eszközök révén reprezentálják ezeket az identitásokat a nyilvános szférában? 4. Végül hogyan lehet mindezeket a problémákat történetileg artikulálni, azaz más szavakkal fogalmazva, hogyan lehet leírni empirikusan a városi tér és a társadalmi identitás közötti viszonyrendszer temporalis dinamikáját. És itt kell megfogalmazni egy következtetést az interdiszciplinaritással kapcsolatban. A térbeli fordulatnak a várostörténetben való alkalmazása egyáltalán nem kell, hogy együtt járjon egyszersmind a kulturális földrajz történelmietlen szemléletének az átvételével. Az angolszász várostörténészek kemény bírálatot gyakorolnak a posztmodern felületességgel szemben, és elvetik ennek a városföldrajznak az egyoldalú jelenorientáltságát is. De nem fogadják el azt sem, hogy a kritikai földrajz a historicizmus hibáját mintegy a másik oldalról megismételve úgy próbálja meg a térbeliség primátusát biztosítani, hogy közben kiszakítják azt az időbeliségből és a történetiségből. A tér létrehozásának és termelésének folyamatait mindig konkrét történeti városi kontextusba ágyazva vizsgálják. A kötet alapanyagát az oxfordi St. Catherine's College-ben Érdek-konfliktusok: Határok, identitások és városi tér 1750 után címen 1998 márciusában megrendezett konferencia előadásai képezik. A könyv négy fejezetre tagolódik. Az első a hatalom és a múlt reprezentációjának a kérdéseivel foglalkozik. Anja K. Nevanlinna a városi terek osztályozásának folyamatait és azt a fentebb már szóba került kérdést, hogy ki rendelkezik a városi tér felett, Helsinki déli kikötőjének kontextusába ágyazva vizsgálja. Azt vizsgálja, hogy azok az erők és csoportok, akik a kikötő történelmének megformálásában befolyással és hatalommal rendelkeznek, hogyan tudják saját szemléletüket reprezentálni a térben és miképpen tudják ezt fenntartani a konkurens értelmezésekkel szemben. Sheila Crane a náci megszállás alatt Marseille Vieux-Port negyedéből evakuált 20 ezer zsidó városlakó házainak lerombolásából kiindulva azt elemzi, hogy az urbanisták által használt eszközök és az általuk követett gyakorlatok hogyan viszonyulnak egy olyan speciális városnegyed helyi dinamikájához, mint amilyen a Vieux-Port Marseille-ben. A kutatás kiterjed a háború utáni városrekonstrukció modern urbanista gyakorlataira, és ezeknek a városi térre, valamint a városlakók identitására gyakorolt hatására is. A történelem, a múlt és az emlékezet birtoklásával kapcsolatos folyamatokat vizsgálja Nergis Canefe, a London School of Economics tanára Egy Ciprus vagy több? című írása. A tanulmány, amely azt vizsgálja hogy miként reprezentálódik Nicosia városi terében a török Ciprus története, a téma vizs-