Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Csizmady Adrienne: A lakótelep Ismerteti: MlHALIK JUDIT

nem magántulajdonú lakások elosztásánál az adminisztratív szempontok domináltak (azaz többségben volt az intézményi kijelölés). Ezt, vagyis azt a gyakorlatot, amely a társadalom bizonyos csoportjait úgy juttatta előny(ök)höz, hogy az általuk igénybe vett árukat és szolgáltatásokat (mint például a lakást és a távfűtést) támogatta, a szakirodalom szubvencionálásnak nevezi. Csizmady Adrienne a későbbiekben azt is megvizsgálja, hogy a szubvenció (relatív) értékét hogyan befolyásolja az, hogy a lakótelep hol, mikor és milyen technológiával épült meg, valamint azt is, hogy milyen az ott lévő lakások összetétele a tulajdonlás szempontjából (állami, szövetkezeti, vállalati, tanácsi és magántulajdonú). „Ugyanakkor, ha az első kiutalás után tekintjük a lakásokat, akkor azt látjuk, hogy egy adott lakótelepre ugyan különböző lakásosztályokba kerültek be az emberek, de a másik dimenzió szerint vizsgálva, beköltözésük után mégis ugyanabban a lakásosztályban találják magukat, hiszen azonos minőségű, kivitelezésű és városszerkezeti elhelyezkedésű lakásokban élnek." (46. p.) A következő fejezetet még mindig tartalmi bevezetőnek tekinthetjük: a szerző rövid kitérőt tesz a lakótelep-építés nyugat-európai, ezen belül berlini gyakorlatának bemutatására. Megállapításait így összegezhetjük: a lakótelep-építést amott is a lakáshiány indukálta, mivel ezek az épületek gyorsan, költség-hatékonyán, nagy tömegek számára szolgáltak megoldásul a lakhatásra. Úgy tűnik tehát, hogy Csizmady a folyamatok mögött semmilyen más okot, mint a pragmatikus megfontolásokat (a háború utáni lakáshiány, a városi népesség várható gyors növekedése) nem tart fontosnak. Nem tárgya ugyan a dolgozatnak, de ez a fejezet talán mégis teljesebb lenne, ha a szerző a háború utáni újjáépítések, és az Európa mindkét felében meginduló, erőteljes gazdasági fellendülés mellett megemlítette volna a modernitás szellemi hatásának jelenlétét is, amely a két különböző politikai rendszerben más-más módon ugyan, de egyaránt mély nyomokat hagyott nem csupán a kultúrtörténetben, de az élet berendezésének valamennyi területén, így az építészetben is. Ez a fejezet néhány mondat erejéig kitér a lakótelepekhez kapcsolódó sajátos fizikai és társadalmi problémákra is, mi több, az ezek orvoslására tett kormányzati intézkedésekről is említést tesz a berlini sajátosságok beható elemzése révén. Ezzel a tanulmány pályára áll: a munka gerincét képező kutatás eredményeinek leírása következik, három részben. Kicsit meglepő, de a leghosszabb időszakot áttekintő harmadik fejezet a legkurtább. (66-97. p.) A másik kettő a rendszerváltás-kori társadalmi jellemzőket, illetve az 1989 utáni változásokat és azok következményeit tárja fel - talán azért nagyobb terjedelemben, mert a szerző a jelek szerint épp a fordulatot megelőző és követő éveket vizsgálta a disszertációt megelőző kutatásaiban, és talán azért is, mert ekkor mutatkozott tér számára nagyjából ebben az időben fordult el más kutatók érdeklődése a lakótelepektől. A szocialista időszakkal foglalkozó fejezet két részre oszlik, amelyek más-más nézőpontból tekintenek a tárgyra: a történeti leírásban a korszakot jellemző kelet-európai és hazai lakásviszonyokat és lakáspiacot jellemzi a szerző. „Az állam feladata volt, hogy a lakásépítésről gondoskodjon. Mindennek ellenére az állami lakásépítés 40-60 százalékos arányban alul maradt a magánlakás-építéssel szemben." (67. p.) Majd ezek után a kettős lakáspiac sajátosságait, annak átjárhatóságát, illetve a lakások elosztásának, az állami szubvenció mértékének eltéréseit elemzi. Visszautalva az ezt megelőző fejezetre, rögzíti: bár a lakótelep-építés a tömeges lakásigény kielégítésére nem csupán a szocialista országok gyakorlata volt, ez Európa nyugati részében hamar abbamaradt. Ezzel el is érkeztünk a disszertáció egyik igen fontos megállapításához. „Úgy látszik tehát, hogy míg a piacgazdaság lakásépítési gyakorlata a lakótelepekkel kapcsolatos gazdasági, társadalmi problémák megjelenése után rögtön stratégiát váltott, addig az