Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

RECENZIÓK - Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok Ismerteti: NAGY ÁGNES

képviselő, elhalásra ítélt, és ezért minden juttatástól, fejlesztéstől megfosztott települések nem kerülnek be a vizsgálat látószögébe, nem rajzolódnak ki azok a kapcsolatok, amelyek a két társadalmi folyamatot összekötötték, egymás kiegészítőjévé tették - mint például a tömeges munkaerő-elvándorlás, vagy az ingázás problémája. A szocialista város helye és szerepe a magyarországi városiasodás 1945 utáni folyamataiban nem értelmezhető a többi településtípust illető folyamatok nélkül. Másrészt, ha a szerző a városhálózat átalakulásának, az urbanizáció jelenségeinek vizsgálata mellett dönt, akkor nem a szocialista város fogalmát kell definiálnia, hanem a városiasság város-falu szembeállításban konstruált korabeli hivatalos értelmezéseit kell dekonstruálnia. Minthogy azonban a szerző nem hoz határozott döntést a kutatása tárgyát illetően, az olvasó bizonytalanságban marad a fejlesztéspolitika, a városhálózat és a szocialista városok mint a kutatás tárgyai közötti többszörös ide-oda ugrálás következtében. így a szocialista városnak a fejlesztéspolitika passzív tárgyaként való vizsgálata éles ellentétben áll azzal a megválaszolatlanul is maradó - kérdésfeltevéssel, hogy ezúttal cselekvőként értelmezve őket, hogyan tudták megőrizni évtizedeken keresztül kivételezett helyzetüket. A vizsgálati tárgy egyértelmű megkonstruálása és a kérdésfeltevés kölcsönösen orientálhatná egymást: a kérdésfeltevésben azonban ugyanúgy hiányzik a határozott döntés. A tárgynak és a kontextusnak a fejlesztéspolitika, a szocialista város mint típus és a magyarországi városhálózat valamiféle metszéspontjában való kijelölése a kérdésfeltevés hiányosságaiból fakadó megoldás. Ennek következménye, hogy a könyv egymást követő három nagy egysége nem épül egymásra. A szocialista város fogalmának történetével és tipológiájával, strukturális jellemzőivel és funkcionális definíciójával foglalkozó első fejezet (19-53. p.), az 1948-1989 közötti gazdaság- és fejlesztéspolitika eseménytörténetét a dualizmussal és a Horthy-korszakkal összehasonlító 2-4. fejezet (61-181. p.), végül a szocialista várost mint urbanisztikai konstrukciót vizsgáló 5. fejezet (191-217. p.) nem kapcsolódik egymáshoz egy adott elméleti keretben megfogalmazott kérdésfeltevés mentén. Az első és a harmadik egység a szocialista várost a tér fogalmi (ideológiai) és urbanisztikai konstrukciójaként kezeli. Eközben a terjedelménél és elhelyezésénél fogva is leghangsúlyosabb középső egység a szocialista városokat létrehozó és fenntartó gazdaság- és településpolitika fejlesztési tervezetekben, döntésekben és beruházásokban megragadott eseménytörténetét írja le kronologikus rendben. A munkát e három egységre tagoló szerkesztési megoldás nem annyira egy elméleti vagy módszertani koncepcióból fakad, mint inkább a háromféle megközelítés egymás mellé helyezését mutatja egymáshoz való viszonyuk átgondolása nélkül. Ami összekapcsolja őket, az a választott nézőpont, amely végig a hatalomé - méghozzá egy intézményesen megközelített hatalomé: ahogyan a szocialista központi hatalom tekint a szocialista városokra, ahogyan a redisztributív rendszerben létrehozza és fenntartja őket a gazdaságpolitika és az annak alárendelt terület- és településfejlesztési politika eszközeivel. A fő vonal ily módon nem lép túl egy kronologikus eseménytörténeti narratívába szervezett gazdaságtörténeten. Miközben egy-egy fejezetben megnyitja a társadalomtörténet problémaközpontú megközelítéseihez vezető utakat - a szocialista város a hivatalos diskurzusban; a szocialista város mint urbanisztikai konstrukció -, a munka gondolatmenete mégis beleragad a gazdaságpolitika eseménytörténeti keretébe. Még az a szerző védelmében felhozható körülmény sem változtat ezen, hogy ugyanakkor a szocialista városnak a hatalom részéről történő fogalmi szintű megkonstruálásának folyamata fő elemeiben jól kibontakozik a műben: a fogalom megjelenése és változásai-változatai; a megnevezés aktusa által való megteremtésen túl a tér urbanisztikai megszervezése; a teremtő szándékot szülő radikális társadalom-átalakító program és ideológia szerepe. Egyes epizódszerü elemzésekben Germuska Pál - mint például a hazai, két világháború közötti városépítészet, urbanisztika