Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROS ÉS EMLÉKEZET - Brian Ladd: Berlin falai

háború színpadának középpontjából eltávolító fal a város jelentéktelenségét hirdette. A megosztott Berlint ugyanakkor látható jelölővel ruházta fel. A hidegháborús vezetők politikai szertartásai azonban fontos új konnotációval gazdagították a Fal jelentését. Közvetlenül a Fal építése után Berlin azonnal valamiféle politikai kínponttá vált, kerülendő hellyé, mivel a nyugati vezetők - a nyugatnémet Adenauer, a brit Macmillan cs az amerikai Kennedy - kritikák kereszttüzébe kerültek, amiért elmulasztottak megfelelően reagálni, és aligha vallhatták be, hogy tulajdonképpen megkönnyebbültek a Fal felhúzása után. Nyugat-Németország és szövetségesei azonban hamarosan nekiláttak, hogy kiaknázzák a kommunizmus kudarcaként értékelt Falban rejlő propaganda-lehetőségeket.

1

" Kennedy 1963. júniusi győzedelmes látogatása idejére a sebtében megerősített előretolt helyőrségbe tett zarándoklat kedvelt fényképezkedési téma lett. A Bonnba látogató vezetőket lehetőség szerint mindig elvitték a hírhedt Falhoz. Ronald Reagan 1987-es látogatása például a mobilitás és az összekapcsoltság üzenetét hordozta. Az elkerített Brandenburgi kapu előtt követelte: „Gorbacsov úr, nyissa ki ezt a kaput! Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!" A Kelet hasonló szellemben válaszolhatott: a nyugati politikusok által a Falnál tett nyilatkozatokat provokációnak nyilvánította, amelyek éppen a határerődítmény szükségességét és hatékonyságát támasztják alá. A Falat ők is büszkén mutatták vendégeiknek - legalábbis egyes, gondosan megválogatott vendégeknek. A Brandenburgi Kaput szegélyező régi őrházak egyike például a „modem határ" fontosságát igazoló kiállításnak adott helyet. A baráti országok küldöttségei és méltóságai mellett időnként egy-egy nyugati újságíró is bejuthatott.

13 A látogatók dicsérő szavakat hagyhattak egy vendégkönyvben, amelyet most egy berlini levéltárban őriznek. Az NDK-ban minden év augusztus 13-án szertartásosan megemlékeztek a határ hősies védelméről, a határőrök tiszteletére külön ünnepet alapítottak, és az iskolásoknak megtanították az 196l-es események megfelelő értelmezését: az elővigyázatos biztonsági intézkedésekkel sikerült elkerülni a háborút.

14 A szimbólum meghatározásáért folytatott küzdelemben mindkét oldal olyan módon próbálta érthetővé tenni a Falat, hogy saját ügyét igazolhassa. Mindkét oldal tisztában volt vele, hogy a fal jelentését újra kell értelmezniük. A hagyományos falaknak van belső és külső oldala: az egyik oldalon elhelyezkedőket védik a másik oldalon lévőktől. De melyik volt a Nyugat-Berlint körülvevő fal külső oldala? Kit zárt be a fal, és ki volt, aki kinnrekedt? A nyugat-berliniek, akiket fizikailag körbevett a fal, úgy éreztek, őket zárták karámba. Ám ugyanígy érzett a kelet-berliniek többsége is. A Fal végül mindkét oldal gondolkodásában időbeli, nem pedig térbeli korlátként jelent meg. A nyugati vezetők a Fal anakronisztikus jellegét hánytorgatták fel: egy letűnt 12 Arról, hogy hogyan váltotta fel a nyugati retorikában a gyengeség témáját az erő képe: BRUNER 1989. 319-328. p. 13 Például Neues Deutschland, 1963. november 6. és december. 1.; SHEARS 1971. 75-79. p.; WYDEN 1989. 566-568. p. 14 A határőrökkel kapcsolatban: Neues Deutschland, 1985. november 30. Tankönyv-részleteket közöl újra PETSCHULL 1989. 256-257. p. és DAVEY 1987. 17-18. p.