Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

határozták meg, vagyis a felhasználható kölcsönnek a felét az első ciklus beruházásaira tervezték elkölteni.

5 Az építkezés szempontjából fontos kérdést jelentett a költségek fedezetének előteremtése. A főváros végül hosszas tárgyalásokat

60 követően 1939 októberében aláírt egy kölcsönegyességet az OTI-val, amelynek eredményeként a banki kamatnál némileg kedvezőbb feltételekkel 40 év alatt visszafizetendő, 4%-os kamatozású, 20 millió aranypengős

61 hitelhez jutott.

62 A kormány által 1939 augusztusában jóváhagyott kölcsönszerződés alapján az OTI három éven keresztül folyósította a hitelt, amelynek fedezetéül a főváros kötvényeket bocsátott ki és adott át a társadalombiztosítónak.

63 A költségek csökkentésében nagyon nagy szerep hárult az adómentességre. A főváros éppen ezért a most meginduló építkezéseire is kérte a 40 éves, rendkívüli, a pótadókra is kiterjedő adómentesség biztosítását. A kormány eredetileg csak a 30 éves adómentesség megadását helyezte kilátásba, majd az OTI-kölcsönszerződés körvonalazódását követően az illetékesek jelezték, újból megvizsgálják az adómentesség kiterjesztésének lehetőségét.

64 Az építési tervek felülvizsgálata után a szakminisztérium, az 1939:IX. tc-re hivatkozva a kétszobás lakások esetén a lakószobák nagyságának 2 m-rel való megnöveléséhez kötötte a 40 éves adómentesség megadását, ami az elérhető lakásszám csökkenését eredményezte.

65 Az adómentesség érdekében később a konkrét terveket is fel kellett terjeszteni az építési engedélykérelmeket elbíráló FKT-hoz. A Közmunkatanács az adómentesség szempontjából is megvizsgálta a benyújtott terveket, s a feltételektől eltérés esetén azok módosítására kötelezte a fővárost. 59 A kislakásépítés megindítása, BFL IV. 1409.c 70881 /1939-VI. 60 Előterjesztés a kislakások építése és az erre a célra szolgáló kölcsön felvétele tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1939. 38. sz. 2. melléklet 6. p., 1 1. p. A kölcsönszerződés tulajdonképpen egyik fél számára sem volt nagy üzlet. A tárgyalások azért húzódtak el, mert a felek nem tudtak megegyezni a feltételekben. Az OTI kevesellte a 4%-os kamatot, s vagy annak 4,5%-ra történő emelését, vagy pedig a keletkező kislakások tulajdonát követelte. A tárgyalások során az is felmerült, hogy a kölcsönt nem 3, hanem 5 év alatt folyósítaná a biztosító. A Belügyminisztérium ráhatására végül a felek abban állapodtak meg, hogy 1939. július l-jén 6, majd ezt követően félévenként 3,5 millió pengőt folyósít az OTI, a főváros pedig 10 ezer pengő címletű, szintén 4% kamatot biztosító kötvényeket ad át. 61 Igaz, ebből az összegből 1,7 milliót az OTI által létesítendő Horthy Miklós-telep közművesítésére kellett fordítania a fővárosnak. BFL IV.1409.C 70881 /1939-VI. 62 A polgármester jelentése a székesfőváros 1939. második félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1940. 10. sz. melléklet 8. p.; Vita a kislakásépítésről. Fővárosi Közlöny, 1939. 41. sz. 1021. p. 63 Előterjesztés a kislakások építése és az erre a célra szolgáló kölcsönfeltételek tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1939. 38. sz. melléklet 6. p.; A kölcsön felvételének kormányhatósági jóváhagyása. Fővárosi Közlöny, 1939. 53. sz. 1186. p. Az OTI-val kötött szerződés keretében egy telekcserc-megállapodás is létrejött, amelynek eredményeként a főváros a régóta tervezett Horthy Miklós kertváros részére adott át területet Angyalföldön, ahol a fentiek szerint a közmüvek bevezetéséről is gondoskodott. A későbbiekben pedig a főváros nagyobb kötvénycsomagok visszaszolgáltatása fejében több székesfővárosi telket és bérházat - köztük kislakásosakat is, mint például Üllői út 119-121., Alföldi út 16-18. alattiakat - átadott a társadalombiztosítónak. 64 Előterjesztés a kislakások építésérc és az erre a célra szolgáló kölcsönök felvétele tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1939. 38. sz. melléklet 2. p. 65 Jelentés a 20 millió P-s kislakás-építési program keretében végrehajtandó építkezés ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. 66. sz. 1409. p.