Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948

Az előkészítés ezen időszakában már a XIII. Magasépítési Ügyosztály is javában részt vett a munkálatokban. 1939 nyarán kiírták az I. ciklus tervpályázatát, hogy legalább az ősz derekán megkezdődhessenek az építkezések. Az úgynevezett szűkebb körű tervpályázatra a tervezőket meghívás útján választották ki: 66, a székesfőváros által megbízhatónak ítélt - a magánépítkezések visszaesése miatt többségében munka nélkül álló - mérnököt kértek fel a pályamunkák elkészítésére. A felkért tervezőktől beérkezett 81 típustervet július végén bírálta el az úgynevezett tervpályázati bizottság, amely a szakminisztériumok, a törvényhatósági bizottság, a mérnökegylet és a XIII. ügyosztály képviselőiből állt.

66 1939 szeptemberére már világosan látszott a városatyák számára, hogy a tervezett építkezés kiadásai - a megemelkedett és folyamatosan növekvő építési (anyag, fuvar, munkabér) költségek következtében - túl fogják lépni az eredeti elképzeléseket. A számítások szerint ez már az építkezések megkezdődése előtt körülbelül 28%-os költségemelkedést jelentett, ami miatt az eredetileg tervezett 3000 kislakás megépítése helyett csak 2300-2400 lakás építésével számolhattak.

67 A Fővárosi Közlönyben közzétették a föld-, kőműves- és vasbeton-munkákra vonatkozó pályázati kiírásokat. Október közepére, a határidő letelte után 11 nappal, már át is adták a korábban felszabadított területeket a győztes vállalkozóknak,

68 ennyi idő kellett ugyanis a Magasépítési ügyosztály szakembereinek ahhoz, hogy a hozzájuk beérkezett 1500 pályázat közül, azok pontos átszámításával, kiválasszák a legolcsóbb, illetve a legmegbízhatóbb ajánlatokat. Ilyen módon csak a kőműves munkálatok 80 kisiparosnak adtak munkát. Ezt követően pedig újabb versenytárgyalások útján további 250 kisvállalkozó kapott megrendelést, akiken keresztül a főváros egyszerre körülbelül 1600 munkásnak

69 adott kenyérkereseti lehetőséget. Ez különösen nagy segítséget jelentett: a tél közeledtével mindig megnövekedett az egyébként is egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség. Mint ahogy az Szendy Károly féléves beszámolójából is kitűnik, „az ajánlatok elbírálásánál nagy súlyt fektettek arra, hogy a nagyszabású építkezéseknél minél több kisiparos jusson munkához."

70 A főváros tehát a munkanélküliség enyhítése érdekében szakított azzal a korábbi — egyébként kifizetődőbb — gyakorlatával, hogy a munkálatokat generál-vállalatba adja ki. A tanács által kiadott tervezési irányelvek a szerkezetre és az anyagösszetételre vonatkozóan is tartalmaztak megkötéseket. Előzetesen az építkezést előkészítő szakemberek abban állapodtak meg, hogy az új kislakások tervezésekor az 1938-1939-ben épültek szerkezetét és kivitelét fogják követni. így a versenytárgyalási kiírás kikötötte, hogy az épületek betonalapra, mészhomok vagy égetett agyagtégla falazat, tégla borítású homlokzat, vasgerendák között üreges tégla vagy téglabetétes vasbeton födém, a 66 Tervezési irányelvek a meghívásos pályázatra: BFL IV. 1409.c 307704/1940-III. 67 Szendy Károly polgármester beszámolója a költségvetésről: BFL IV.1409.C 315486/1940-III. 68 Nagyfuvaros u. 22-24. sz. bontása: BFL IV. 1409.C 246849/1940-XIII. 69 A székesfőváros... 1940. 23. p. 70 A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1939. évi második félévi állapotáról. Fővárosi Közlöny, 1940. 10. sz. I. melléklet 13. p.