Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937-1948
A lakásokban tehát sem fürdőszobát, sem kamrát nem alakítottak ki. Az előbbit az alagsorban, a mosókonyha mellett elhelyezett közös fürdővel (16 lakásra jutott egy), az utóbbit pedig a konyha ablaka alá tervezett 60 cm mély fali szekrénnyel helyettesítették. Az előírásokat megalkotó szakemberek azt is kikötötték, hogy legalább az egyik hálófülkének, illetve a nagyobb lakásokban mindkét szobának az előtérből kell nyílnia. A pincében a családok mindegyikének biztosítottak egy-egy pincerekeszt, illetve légoltalmi 56 elhelyezést is. Ezekben a házakban is a házfelügyelők vigyáztak a rendre, ezért számukra egy szobakonyhás lakást kellett kialakítani. A házak többségében üzletek is létesültek, ezért a földszintre 20-25 m 2-es üzlethelyiségeket 57 és 15 m -es, WC-vcl felszerelt raktárakat terveztek, lehetőség szerint úgy, hogy az üzlethelyiség egy kislakással kapcsolódjon össze. Egyes épületekben, például a Nagyfuvaros utcai házakban, még egy személyfelvonó létesítését is feltételül szabták. Az előkészítő bizottság arra is felhívta a pályázók figyelmét, hogy a tervezéskor a közegészségügyi szempontokat is szem előtt kell tartani: tágas, világos, barátságos lakások kialakításával; ugyanakkor kerülni kell a fényűző hatások alkalmazását és törekedni az olcsó, egyszerű és gazdaságos megoldásokra. Az előzetes tervek elkészítését a költségtényezők megállapítása követte. Az építkezés megindításával foglalkozó előterjesztés az egész program megvalósítására 18,3 millió pengőt kalkulált, ebből fedezték volna az egyenként - a telkek közművesítésével együtt - 5,9, illetve 7,5 ezer pengőbe kerülő lakások építését. A végleges építési költség-számításokat persze csak a beérkezett tervek elbírálása után készíthették el, és csak ezután terjesztették a közgyűlés elé a költségvetést. 58 Egyelőre az első hullámban megépítendő 1186 lakás építési költségeit 8,714.160 pengőben, a telkek közművesítését pedig 727.460 pengőben, így az összes kiadást közel kilenc és fél millió pengőben 55 Kivételt képezett e téren a Nagyfuvaros utcai építkezés, ahol a konyhához kapcsolódó zuhanyfülke tervezését írták elő a pályázóknak. Tervezési irányelvek a meghívásos pályázatra: BFL IV. 1409.c 318166/1940-III. 56 Az óvóhelyek létesítésére majd a háborús helyzet miatt fordítanak egyre nagyobb figyelmet. Ekkor minden fővárosi tulajdonban lévő épületet felmértek a légvédelem szempontjából, s ott, ahol hiányosságot tapasztaltak, kibővítették a pincékben létesített védelmi helyiségeket, vagy kedvezőtlenebb esetben árokóvóhelyeket alakítottak ki. A Tímár utcai kislakásos épületek óvóhelyigényének felmérése: BFL TV.1409.C 321786/194l-III. 57 Azokon az építkezéseken, ahol a telep, illetve a környék lakosságának ellátására eredetileg nem létesítettek elegendő üzlethelyiséget, a későbbiekben pótolták azokat. Ez történt például a Tímár utcai házaknál is, ahol 1941-ben a két épület között egy három üzletből, illetve a hozzájuk tartozó raktárhelyiségekből álló üzletházat emeltek: BFL IV.1409.C 321786/1941-III. 58 Jelentés a 20 millió pengős kislakás-építési program keretében végrehajtandó kislakás-építkezés ügyében. Fővárosi Közlöny, 1939. 66. sz. 1409. p. Az év második felére, elsősorban a 40 éves adómentesség elérése érdekében végrehajtandó változtatások következtében, annyira megemelkedtek az építési költségek - lakásonként 2,5-2 ezer pengővel -, hogy a 3000 lakásra tervezett programot már az építkezés megkezdésekor maximálisan is csak 2400-ra tervezték.
