Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

párt között létrejött választási egységgel kapcsolatban felmerülő találgatások, kételyek, félelmek eloszlatása érdekében világosan leszögezte: „A fúzió, a két párt egybeolvadása, nem időszerű és hosszú ideig nem is lesz időszerű. Nincs szó tehát fúzióról, de ha szabad volt annakidején Rassayval közös listán menni, akkor szabad legyen most Rákosi Mátyással is közös listán menni." 5 A Népszava szeptember 27-i száma címoldalon közltc a két munkáspárt közös választási kiáltványát. A közös listával induló Magyar Kommunista Párt és az MSZDP „fenntartva szervezeti önállóságát - védés dacszövetséget kötött a reakció ellen, az új, demokratikus Budapest kiharcolására... a dolgozók egységlistájának célja: végleg megsemmisíteni a régi városháza reakciós, fasiszta, antiszociális, népellenes szellemét... Azt akarjuk, hogy Nagy-Budapest a magyar demokrácia fellegvára legyen!"- olvasható a közlemény bevezető soraiban. A nyolcpontos program sorjázza a legsürgősebben megvalósítandó feladatokat, körvonalazza a jövőbeni célokat, meghatározza a közös küzdelem fő irányát. Egységes harcot hirdet - - többek között - Nagy-Budapest gyors ütemű felépítéséért, közellátásának biztosításáért, az önkormányzatok adókivetési jogáért, a közüzemek fejlesztéséért, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem nagyarányú kiépítéséért, demokratikus iskolareformért, a közigazgatás népi ellenőrzés alá vonásáért. A 240 mandátumból a Dolgozók Egységfrontjára leadott szavazatoknak megfelelően a munkáspártoknak 103-at sikerült elnyerniük, ebből 51 képviselői hely jutott az MSZDP-nek. Az alakuló közgyűlés összehívását megelőzően a pártok megegyeztek a város vezetői állásainak betöltése ügyében, a szakbizottságok, fővárosi üzemek vezetőségi és igazgatósági tagjainak delegálandók személyében.

4 A november 28-án összeülő törvényhatósági bizottság újraválasztotta elnökéül Szakasits Árpádot, továbbá megválasztotta a két alelnököt, a jegyzőt és - a 7460/1945 ME rendelet értelmében - a törvényhatósági bizottságba meghívott tíz szellemi és közéleti személyiséget, köztük Károlyi Mihályt, Lukács Györgyöt, Rassay Károlyt, az MSZDP képviseletében Ágoston Péternét és Hedry Endrét. (Érdekességként megemlítendő, hogy Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Szengyörgyi Albert neve is felmerült a megválasztandó szellemi nagyságok sorában, ám mindegyikük csupán egy-egy szavazatot kapott.)

47 Bechtler továbbra is alpolgármester maradt. * A szociáldemokrata frakció 1945 nyarán hozzákezdett az új körülményekhez, lehetőségekhez és szükségletekhez igazodó gyakorlati községpolitikai program kidolgozásához. A program-terv a mindennapok önkormányzati munkájának középpontjába most is, mint évtizedekkel korábban, az autonómia jogainak biztosítását állította. A vá45 Együttes erővel a szabad, demokratikus Budapestért. Népszava, 1945. szept. 2. 2. p., Községi választás október 7. In: Népszava-Naptár 1946. Budapest, 1945. 26. p. 46 Népszava, 1945. nov. 24. 3. p., dec. 2. 2. p. 47 BFL IV. 1403.b. (Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési iratok) 1945-1947.