Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

VÁROSPOLITIKA ÉS VÁROSFEJLESZTÉS BUDAPESTEN A - Varsányi Erika: A szociáldemokrata frakció a fővárosi törvényhatósági bizottságban (1925-1948)

rospolitika sarkpontjaként kezelendő adózás területén a frakció mielőbbi változtatásokat, új adónemek bevezetését tartotta indokoltnak. Kilátásba helyezte a lakásépítés intenzitásának fokozását. A közüzemi és tarifapolitika terén érvényesíteni akarta azt az alapelvet, hogy a városi üzemek tartsák el magukat, a közüzemi díjak csökkentését a szolgáltatást igénybevevők számának gyarapításával érjék el. Központi kérdésként kezelendőnek tartotta a szociálpolitikát, azon belül a közélelmezést, az anya- és csecsemővédelmet, a munkaképtelen öregekről való gondoskodást, a községi segélyezést stb. A közegészségügy és a közoktatás vonatkozásában az évtizedek óta hangoztatott követelések megvalósítását helyezte kilátásba. Végezetül a tervezet a kiemelt községpolitikai törekvések közé sorolta a Nagy-Budapest mielőbbi megteremtéséért való munkálkodást.

48 A „Mit akarunk megvalósítani Budapesten?" címmel, a Népszavában 1946. október 9-én megjelent közlemény részletesen ismerteti a párt községpolitikai koncepcióját. Bctchtler, a téma előadója kiemelte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek megoldása elsőbbséget kell, hogy élvezzen, pl. egészséges lakások építése, a munkanélküliség megszüntetése, az egészségügyi intézmények rendbehozása, az iskolahálózat bővítése, az oktatás és a tanszerek ingyenessé tétele stb. A megvalósítás előfeltétele - szerinte - a demokratikus alapon megreformált adórendszer bevezetése, Budapest pénzügyi autonómiájának visszaszerzése, az új fővárosi törvény sürgős megalkotása, a főváros felszabadítása a „kormány gyámkodása alól." Az MSZDP községpolitika programjában a szociálpolitika most is centrális helyen szerepelt. A háború következtében megsokasodott szociális problémák megoldása, a szükséges intézményi keretek megteremtése elsősorban a Társadalompolitikai Ügyosztályra és a szociális kérdésekkel foglalkozó szakbizottságra hárult. Az Ügyosztály tanácsnokának, Stern Szerénának a nevéhez fűződik a preventív és intézményes szociálpolitika alapjainak megteremtése, átfogó családvédelmi és népgondozó szociálpolitikai koncepció kidolgozása, amelynek keretében a háború okozta bajokat a lehető legrövidebb időn belül kívánta megoldani. Mindezek mellett komplex tervezetet készített az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem intézményi kereteinek létrehozására, a katasztrofális lakáshelyzet enyhítése érdekében körvonalaiban elkészítette lakáspolitikai koncepcióját.

49 A ragyogó tervek, ötletek megvalósításának legtöbbször nem a jó szándék hiánya, hanem a pénzszűke szabott határt. A város fokozódó anyagi gondjai miatt ugyanis a szociálpolitikára fordítandó összegek messze elmaradnak a szükségletektől, így a permanens szociáldemokrata követelések: ingyenes tankönyv, jobb orvosi ellátás, intézményes embervédelem stb. megvalósításának esélyei alaposan csökkentek. Miliők Sándor, Révész Mihály és Stern Szeréna voltak „hivatalból" az ügy legfőbb szószólói. Elsősorban az ő agilis fellépésüknek és következetességüknek köszönhetően olykor a pótköltségvetési tárgyalások során sikerült kisebb-nagyobb 48 PIL 283 f. (Szociáldemokrata Párt iratai) 9. cs. 11. öe. 49 PIL 686. f. 475. őe., ld. bővebben VARSÁNYI ERIKA: Egy karrier a budapesti közéletben: Stern Szeréna. In: Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? Szerk.: PALASIK MÁRIA, SÍPOS BALÁZS, Budapest, Napvilág Kiadó, 2005. 207-220. p.