Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Frisnyák Zsuzsa: A telefon térbeli terjedése Budapesten (1881-1912)

zsef: A távíró és távbeszélő ügy fejlődésének története c. munkája, amelyben ötven fővárosi előfizető szerepel. Az elmúlt néhány évtizedben az ismeretterjesztő telefontörténeti publikációk leggyakrabban ezt a számot veszik át, és mellőzik a telefon ötvenéves évfordulójára megjelentetett -adatszerüségében sokkal precízebb - kiadvány figyelmeztetését: „Hogy Budapesten mennyi volt az első telefonközpont megnyitásakor az előfizetők száma, azt egészen pontosan megállapítani nem lehetett, mert az első távbeszélőnévsor, sajnos felkutatható nem volt. A feljegyzések hol 25, hol 50, hol 54, hol pedig 60 első állomásról szólnak".

11 Mindezt azzal egészíteném ki, hogy a fővárosi rendőrség iratanyagában fennmaradt 1881. április 15-i lista szerint a telefonhálózathoz 66 előfizető csatlakozott,

12 egy másik névsor szerint június 28-ra számuk 89-rc nőtt. Május l-jén tehát az előfizetők száma több mint 66, de kevesebb, mint 89. A telefonhálózathoz legkorábban csatlakozottak a főváros technikai újdonságokra legfogékonyabban reagáló módos polgárai. Ok azok, akik olyasmire reagáltak, aminek valódi szerepéről nem lehetett gyakorlati tapasztalatuk. A főváros társadalmának ez a szük köre az, amelyiknek volt fantáziája ahhoz, hogy a telefonban meglássák a lényeget. Úgy gondolom, mindez egyáltalán nem volt magától értetődő. A telefon nem egy létező és felismert társadalmi igény keltette leleményesség eredményeként született meg. Amíg nem volt telefon, nem volt közigény a jelen idejű, de halló- és látótávolságon kívüli interperszonális kommunikációra sem. Következésképpen a telefon feltalálása után a szabadalmak birtokosainak meg kellett győzni az embereket arról, szükségük van telefonra.

13 Hogyan zajlott ez a magyar fővárosban? Mai szemmel nézve bumfordi, fantáziaszegény és meglehetősen erőltetett argumentációval. Olyanokat találtak ki, hogy a félénk udvarlónak könnyebb telefonon szerelmet vallania, vagy például esős időben a vacsorainvitálásokat nem a szolgák fogják eljuttatni a címzettekhez, hanem a házigazda közvetlenül telefonon.

14 1881-ben egy a telefon előfizetését reklámozó szórólap már némiképp gyakorlatiasabb és életszerűbb példákkal próbálta megvilágítani a telefon értelmét. Az érvek között szerepel az időmegtakarítás az ügyintézésben, a vészhelyzetek (betegség, tüz, lopás stb.) elhárítása, különféle családi élet10 „... a telefon hálózat felállítása Budapesten komolyan terveztetik, sőt e célra előmunkálatok is történnek" - tudósít a Pesti Napló 1879. július 18-án az Edison charbon telefonja c. cikkben. 1881. február 28-án a Pesti Hírlap beszámolója szerint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium a Tükör és Mária Valéria utcákban lévő két hivatala között több hete telefonkapcsolat cl. A lap április harmadikán megírja, a szerkesztőség és az épülő telefonközpont között naponta folyik a telefonálás. 11 RÉDL JENŐ: A budapesti távbeszélő története és úttörői. 258 p. Magyar Posta c. szaklap különszáma, 1931. 12 Budapesti telefonhálózat mai napig jelentkezett előfizetők névsora, 1881. április 15. BFL VI. 1 .b. 9. doboz 17. tétel. 13 Mindez rendkívül emlékeztet a mobilszolgáltatóknak azokra a nem is oly régi reklámhadjárataira, amelyek arról szóltak, miért van szükségünk fényképek telefonos továbbítására. Az egyik ilyen reklámban David Beckcm mobiljával fényképet készít a napfényes spanyol égboltról, és továbbítja csapattársainak a ködös Albionba. 14 Edison carbon telefonja. Hogy beszélünk majd ezután egymással Budapesten? In: Pesti Napló, 1 879. július 18.