Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Kalocsai Péter: Városi közlekedés - hálózat - tömegközlekedés Nyugat-Magyarországon (Sopron, Szombathely)
kai". 110 (Az omnibuszok e vámdíj-kötelezettsége továbbra is megmaradt. Kivéve, ha a déli pályaudvarról visszaútban utasok nélkül jött a társaskocsi, akkor nem kellett fizetni." 1 ) Az újabb ipartörvény (1884:XVII. törvénycikk) már előírta, hogy valamennyi törvényhatóság és rendezett tanácsú város köteles többek között a rendes járati időhöz kötött személyszállítás tárgyában szabályrendeletet alkotni." 2 Ennek megfelelően 1885-ben mind Sopronban, mind Szombathelyen a városi képviselő-testület szabályrendeletet fogadolt el „A rendes járati időhöz kötött személyszállítási vagyis társaskocsi iparról". E szabályrendeletekből megtudhatjuk, hogy a társaskocsik csakis azon az útvonalon közlekedhettek, amelyre az engedélyük szólt. Az útvonalat a jármüvek mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel fel kellett tüntetni, akár csak a rendőrhatóságtól kapott számot. „Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen rendőrhatóságilag láttamozott árszabálynak" kellett kifüggesztve lennie. Az omnibuszokon ragályos betegeket, „tisztességtelenül öltözött, vagy részeg egyéneket" tilos volt szállítani. Szombathelyen az üzlettulajdonos köteles volt „a rendes indulási és érkezési időt az iparhatóságnak bejelenteni, s állomás helyéről egy társas kocsit megindítani még az esetben is ... ha a kocsin senki sem foglalt volna helyet". A városközpont és a pályaudvar között közlekedő omnibuszokon nappal 15 krajcár, éjjel 20 krajcár volt a viteldíj. A 10 éven aluli gyermekek után e menetdíjak felét kellett fizetni. A csecsemők szállítása ingyenes volt, akárcsak a poggyászé személyenként 10 kg súlyig, azon felül kilogrammonként 1 krajcárba került. Sopronban március l-jétől október 3 l-ig 6 órától 23 óráig, november 1-jctől február végéig 7 órától 21 óráig kellett fenntartani az omnibusz-közlekedést, azon kikötéssel, hogy az éjszakai vonatokhoz is kellett társaskocsit biztosítani. Nappal óránként legalább egy járatot el kellett indítani, még akkor is, ha utas nem szállt volna fel. 113 A rendelkezésre álló képek és leírások szerint a szombathelyi és a soproni omnibuszok 8-14 személyesek, egyszintesek és kétfogatúak voltak. 114 A társaskocsiknak útvonalukon megállóhelyeket nem jelöltek ki, útközben bárki megállíthatta azokat, ha le- vagy felszállni kívánt." 5 Mindkét nyugat-magyarországi városban 1901-ben történt az első tömegközlekedési szerencsétlenség. Sopronban augusztus 31-én, a Várkerületen a Magyar király szálloda előtt egy villamoskocsi és egy omnibusz összeütközött, utóbbi hibájából. Szerencsére komolyabb baj nem történt, csak a társaskocsi no Városi ügyek. Sopron, 1883. dec. 29. 104. sz. 1. p.; Vámdíjszabályzat. Sopron, 1887. ápr. 2. 27. sz. 3. p.; Hirdetmény. Kövezetvám díj-szabályzat. = Soproni Hírlap, 1895. máj. 23. 119. sz. 4. p. 111 Vámdíj-szabályzat. Sopron, 1885. márc. 21. 23. sz. 3. p. 112 Magyar törvénytár. 1884-1886. 61. p. A sajtóban: Az engedélyhez kötött iparágaknak íízésc. Vasmegyei Lapok, 1884. aug. 31. 70. sz. 2. p. l n VaML, Vas vármegye szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye. Szombathely város, 1884-1924.; VaML, SzV Közgy. jkv. 103/1885. sz.; Sopron szabad királyi város közönsége szabályrendeletcinek gyűjteménye. Hivatalos kiadás. V. fűzet. S., 1889. 9. p.; SL, SV Közgy. jkv. 2544/185/1895. sz. 114 Társas-kocsi. Soproni Napló, 1902. jún. 1. 44. sz. 7. p.; Szállodai omnibusz. Vasvármegye, 1904. júl. 30. 171. sz. 1. p.; Szállodai omnibusz. Vasvármegye, 1905. ápr. 30. 99. sz. 6. p.; Eladó omnibusz. Vasvármegyc, 1907. jún. 9. 130. sz. 6. p. 115 MEDVECZKI 1989. 174. p.; Sopron szabad királyi város közönsége szabályrendeleteinek gyűjteménye. Hivatalos kiadás. V. fűzet. S., 1889. 10. p.
