Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)
A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)
Hidak és egyéb műtárgyak Szombathely utcáinak burkolása alkalmával több városképileg meghatározó intézkedés és létesítmény született. A várost átszelő Gyöngyös és Perint patakon új hidakat építettek, melyek képesek voltak a kövezet súlyát viselni és a megnövekedett forgalmat átengedni. Az első modern betonhíd a Perinten épült 1898-ban. 1900-ban a Gyöngyös fölött két, városképileg meghatározó új betonhídat emeltek. A Szent Márton úti 27 méter hosszú volt, teljes útszélességbcn épült a korábbi keskeny híd helyén. Az utca képe ezáltal egészen átalakult. Párja, a Széli Kálmán utcai vasbeton híd, szélességével szintén átfogta az egész utcát. A kor legmodernebb technológiájával, a budapesti földalatti beboltozásának mintájára készült, s ezzel az országban akkoriban egyedülálló volt. Ez a létesítmény tette lehetővé a Széli Kálmán utcának majdnem 800 méter hosszú, impozáns sugárúttá válását, mely Szombathely minta utcája, büszkesége lett, a város leggazdagabb polgárainak emeletes bérpalotáival. 1901-ben a Gyöngyösön egy harmadik betonhidat is építettek. A hidak mindegyikét a budapesti Melocco Leonardo kivitelezte, mérnöke Lenarducci Luigi vezetésével. A négy híd a kövezetvám terhére létesült. Az utcák burkolására és a hidak építésére a város 1902-ig 1,121.000 koronát költött. 1902 és 1909 között további 1,180.000 koronát fektettek útépítményekbe. Az útburkolatok javítására, tisztítására évi 58.000-60.000 koronát fordított a város. 124 A hidakon kívül maguk az útépítések is átformálták a város arculatát. Az utak burkolása során feltöltötték a sok egyenetlen utcát, eltüntették a szintkülönbségeket. Törekedtek az utcák kiegyenesítésére, az éles kanyarok helyett a szebb látványt nyújtó ívek alkalmazására. Éhen Gyula polgármestersége alatt felgyorsultak a már korábban megindult utcafejlesztések is. A képviselőtestületi közgyűlés egymás után hozta a határozatokat új utcák nyitásáról és cinevezéséről, szabálytalan utcák rendezéséről, illetve a fejlesztések érdekében szükséges területek megvásárlásáról. A városrendezési munkák alkalmával 1901-ben újraszabályozták a házszámozás rendjét. 1899-ben a Szent Márton utca végén megnyílt a vasúti aluljáró, mely lehetővé tette Szombathely keleti peremterületeinek integrációját, városmaghoz kapcsolódását. Az aluljáró átépített formában még napjainkban is működik, és továbbra is meghatározó jelentőségű a városrészek között zajló forgalom lebonyolításában. 125 A megvalósult fejlesztések átformálták a várost. A belterületek utcái, terei ma is őrzik a századforduló táján elnyert végleges elrendezést, beosztást. Szombathely a 124 VaML SZV Közgy. jkv. 50/1897.; VaML SZV Pg. Közig. ir. 240/1901.; A Nagykar-utczai hid. Vasvármegye, 1897. júl. 8. 2. p.; Átalakulások a városban. Vasvármegyc, 1900. júl. 26. 3. p.; Hidterhelési próba. Vasvármegye, 1900. szept. 20. 3. p.; Egy év a város történetéből. Vasvármegye, 1900. dec. 30. 2. p.; Uj hid a Gyöngyösön. Vasvármegye, 1901. máj. 24. 5. p.; FEHÉR 1927. 42. p; BODÁNYI 1910. 48. p. 125 VaML SZVMH Müsz. ir. 9. dob.; VaML SZV Közgy. jkv. 28/1897., 57/1897., 39/1898., 63/1898., 14/1900., 24/1901., 60/1901.; A vasúti alagút megnyitása. Vasvármegye, 1899. jún. 8. 4. p.; Egy év városunk történetéből. Vasvármegye, 1902. jan. 1. 2. p.; Városunk uj parkja. Vasvármegye, 1898. febr. 27. 2. p.; BAUER 1934. 65. p.; BODÁNYI 1910. 38. p.
