Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 2. (Budapest, 2007)

A VÁROSOK „BEHÁLÓZÁSA" A 19. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy vidéki középváros, Szombathely modernizációs programja (1895-1902)

székek, pöccgödrök megfelelő állapotban tartására. Csapadékos időjárás alkalmával a város gondoskodott a sár kihordásáról, száraz időben az utcák locsolásáról. Hatóságilag szabályozták az állattartás kereteit; a közvágóhídról és a húsvágás szabályairól is külön rendeleteteket alkotottak. Járványveszélyes időszakokban megelőző óvintézkedéseket hoztak a betegségek kitörése és terjedése ellen. Az utcák, vendéglátóhelyek, boltok, vágóhidak és a vasútállomás tisztaságára ilyenkor még fokozottabban felügyeltek, csakúgy, mint a pöcegödrök, trágyahalmok és hulladékok fertőtlenítésére, illetve eltávolítására. A gyermekek között halálos áldozatokat is szedő betegségek (kanyaró, influenza, diftéria) ellen iskolabezárásokkal és fertőtlenítési kampányokkal védekeztek.

5 A városvezetés komoly erőfeszítéseket tett ugyan a helyzet kezelésére, de a technikai módszerek tökéletlensége, a ráfordítható pénzeszközök szerény nagyságrendje és a koncepcióhiány következtében a polgárok mindennapjait megkeserítő problémák gyökeres orvoslására nem került sor. Az úthálózat karbantartásán, a közegészségügyi-köztisztasági állapotok rendeleti szabályozásán és hatósági ellenőrzésén, a rendszertelenül kiépült csatornahálózat toldozgatásán és a közvilágítási rendszer fenntartásán, azaz a városi lét elviselhetővé tételéhez elengedhetetlenül szükséges minimum biztosításán túl a városvezetés nem mert nagy költségigényű és megtérülési kockázatú beruházásokba, kétes kimenetelű vállalkozásokba bocsátkozni. A gyökeres szemléletváltásra 1895-ig, Éhen Gyula polgármester megválasztásáig kellett várni. Az addig az események mögött kullogó város egycsapásra átalakult a saját jelenét és jövőjét tudatosan formáló településsé. A városvezetés ezután már tudatosan felvállalta a szolgáltatás-szervező szerepet, mely a századfordulós Szombathelyen az országos átlagot jóval meghaladó infrastrukturális fejlődéshez vezetett. Éhen Gyula, a programadó polgármester Éhen Gyula, az ügyvéd és újságíró az 1880-as évek közepétől kapcsolódott be nagyobb aktivitással a helyi közéletbe. A polgármesterségét megelőző években városi tail ács nőkként, a kövezetvám, a szépítő- és a légszeszvilágítást ellenőrző bizottság, az utcanyitási és -rendezési társulat aktív tagjaként alkalma adódott megismerkedni a város megoldásra váró problémáival.

6 Modernizációs célkitűzéseit az 1890-es évektől a sajtó útján is nyilvánosságra hozta. A polgármesteri szék elnyeréséért vívott küzde5 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Szombathely Város Képviselő-testületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek.(továbbiakban: SZV Közgy. jkv.) 55/1865., 58/1870., 4/1871., 68/1874., 73/1874., 4/1879., 12/1880., 65/1886., 1/1887., 30/1881., 70/1881., 38/1883., 56/1884., 1/1887., 93/1890., 1/1891., 2/1893.; VaML Szombathely Város Tanácsának iratai. Tanácsülcsi jegyzökönyvek, (továbbiakban: SZVT Tan. jkv.) 629/1872., 661/1872., 137/1875. 6/1890., 87/1895. 6 VaML SZV Közgy. jkv. 7, 19, 34, 36-39/1885., 68, 69/1887., 18/1888.; Szombathely város kövezés ügye. Vasmegyei Lapok, 1888. ápr. 22. 1. p.; Légszesz ügy. Vasmegyei Lapok, 1888. júl. 1. 3. p.; HORVÁTH 1982. 168-169. p.