Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

Buda városa ekkor nem ismerte fel, hogy nem feltétlenül a Szapolyai-diploma miatt került elutasításra. Ugyanis időközben előkerült I. Ferdinánd 1528. évi privilégium-levele, amely a már említett IV. Béla-féle 1244. évi adománylcvél átírását és megerősítését tartalmazza, amivel szintén hiába installáltak 1701-ben.

54 Hogy az udvar ekkor lényegében nem kívánt semmilyen privilégiumot figyelembe venni, alátámasztja az is, hogy rendelkezésünkre áll I. Ferdinánd 1540. november 11-én kelt teljesen hiteles privilégiumlevele, mely a Révay család levéltárából a 18. század végén került elő, és amelyben megerősítette János király valamennyi, Buda városának szóló privilégiumát.

55 Ez az oklevél fogalmazvány-formában egyébként megtalálható a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban is, tehát ha akarták volna, akkor innen is elő lehetett volna kerestetni.

56 Sőt, I. Ferdinánd változatlan formában, újra kiadatta ezt a privilégiumot Buda eleste után, 1541. október 2-án is.

57 Tehát nem állt meg az a jogi vélemény, migatásukat a Buda elleni perhez; 1701. január 15.: Buda város tanácsa Stróbl János György kamarai fogalmazó, ágens részére, melyben írnak a Szirmay-ügyben, előadják, hogy Szirmay kétes körülmények között szerezte a János-féle diplomát (egy felső-magyarországi özvegyasszony iratai közül emelte ki). Szirmaynak tudnia kellett volna, hogy nem fogják elfogadni (idézi hivatkozás nélkül: GÁRDONYI 1916. 479. p.); 1703. június 27.: Maylin szindikus Buda városnak, többek között a Szirmay-ügyről, miszerint Szirmay újfent követeli a privilégiumért cserébe a budai házát és majorját az Udvari Kamara előtt. Beszélt Olbern udvari kamarai tanácsossal a kérés elutasítása végett, miszerint a Szirmay-féle privilégiumnak nem sok hasznát vette a város, sőt sok felesleges kiadást okozott és üres ígéretnek bizonyult. 54 I. Ferdinánd 1528. január l-jén kelt privilégiumát Buda városa a Libri Regii-ből másoltatta ki. (MOL A 57. 1. köt. 97-100. p.) A hitelesített másolatot 1700. szeptember 15-én Branik György, a Magyar Kamara regisztrátora és levéltárosa készítette. Ld. BFL IV. 1018. No. 67. 55 Eredeti példánya: BFL IV. 1018. No. 3. Kiadva: PODHRADCZKY 1841. 91-93. p. A BFL-ben található clenchus szerint az oklevél a Révay-családtól került Buda város őrizetébe. A privilégiumot minden bizonnyal Révay Ferenc királyi személynök (1527-1542), majd nádori ítélőmester (1542-1553) vihette magával I. Ferdinánd követeként Budára 1540 telén vagy az 1541. évi Roggendorf-féle ostrom alkalmával. Mivel azonban tárgyalásai Izabella királynéval Buda átadásáról kudarcba fulladtak, az oklevél átadására már nem kerülhetett sor, így került az a Révay-család levéltárába. Buda városa az 1790. évi országgyűlés alkalmából kapta meg Révay János szepesi püspök révén. PODHRADCZKY: História diplomatica urbis Budensis... OSZK Kézirattár Fol. Lat. 1205/11. 822. p.; PODHRADCZKY 1841. 93. p. 1. jegyz.; PÁSZTOR 1936. 159-160. p.; IVÁNYI 1941.60. p. 144. jegyz. Gárdonyi szerint az oklevél a Pozsonyba menekült és ott letelepülő utolsó középkori budai bíró, az 1553-ban elhunyt Pálczán Péter hagyatékából kerülhetett a Révay család tulajdonába. GÁRDONYI 1934. 165. p. Mivel az adatok arra mutatnak, hogy az oklevelet nem adták át Buda városának, így ez a verzió kevésbé valószínű. Gárdonyi egyébként az 1538. évi privilégium-levéllel kapcsolatban is felvetette annak lehetőségét, hogy az a Pálczán-hagyatékból kerülhetett az Abaújvár megyei Várady-család birtokába és Szirmay onnan szerezhette meg. Uo. 164-165. p. 56 ÖStA HHStA UA Fasz. 44. Konv. B. fol. 54r-56r. 57 Eredeti fogalmazványa: uo. fol. 59r-60.v. Az eredeti példány alapján kiadva: PODHRADCZKY 1841. 94-96. p. Podhrarczky szerint a privilégiumlevél eredetije először a császári udvari könyvtárban (ma Österreichische Nationalbibliothek) volt, majd átkerült a FIHStA-ba, ami arra utal, hogy azt valójában nem is kísérelték meg átadni. Vö.: PODHRADCZKY 1841. 96. p. és PODHRADCZKY: História diplomatica urbis Budensis... OSZK Kézirattár Fol. Lat. 1205/III. 839-840. p. Erre utal, hogy egyik oklevelet sem jegyezték be a Libri Regii-be. Gombos szerint az 1541. évi privilégium eredeti példánya később átkerült a Nemzeti Múzeumba, ahonnan az ún. Múzeumi Törzsanyaggal együtt a Magyar Országos Levéltár őrizetébe kellett, hogy kerüljön. Ezt a példányt azonban egyelőre sajnos nem sikerült fellelni.