Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig
szerint Szapolyai Budát illető kiváltságai nem érvényesek! Az elutasítások mögött nyilvánvalóan más érdekek húzódtak, a bécsi udvari körök ugyanis már Buda visszafoglalása előtt eldöntötték, hogy a felszabadított területeket nem csatolják vissza a Magyar Királysághoz, hanem új szerzeménynek nyilvánítják, ahol a török foglalás előtti, középkori birtokadományokon nyugvó, vagy más jog szerinti tulajdonos 58 csak fegyverváltság,y'ws armorum lefizetése fejében juthat jogos jussához. 59 Amíg a török elleni felszabadító háborúk első nagy fejezete le nem zárult a karlócai békével, addig gyakorlatilag semmi esély nem nyílt a városi jogok visszaszerzésére, az 1699. évi békét követően pedig csak a fenti realitások figyelembevételével járhattak sikerrel a városok. Pest város jogkönyv-tervezete Pest városa más úton kísérletezett: a városi tanács részben az 1696. évi tárnoki széki sikertelen részvételi kísérlet okán 1697-ben kidolgozott egy saját jogkönyv-tervezetet. A jogkönyv-tervezet, amely minden bizonnyal Mosel Antal János pesti szindikus munkája volt, figyelembe vette az ország jogszokásait, törvényeit, a Tripartitumot, ugyanakkor a római jog recepcióját és az osztrák büntető-törvénykönyv alkalmazását is magában foglalta. A tervezet címe is sokat sejtető: „Pest szabad királyi város mentességeiről, kiváltságairól, jogairól és törvénykezéséről szóló könyv" (Liber immunitatum, privilegiorum, jurium, ac statutorum Liberae ac Regiae Civitatis Pesthiensis). Maga a tervezet két részre (pars) oszlik: a Pars I. a város kiváltságait és jogait (De immunitatibus, privilegiis ac juribus competeniibus) tárgyalja, míg a Pars II. a magánjogi fejezeteket tartalmazza (De statuas et observationibus): perrendtartás, hitelügyletek, örökösödési, hagyatéki eljárás, gyámügy, zálogjog stb. Témánk szempontjából a Pars I. címei (titulus) és cikkelyei (articulus) érdekesek: A Titulus I. szerint a városnak szabad bíró- és tanácstag választási joga van, városi kamarást választhat, aki a számadásait a tanácsnak nyújtja bc. A Titulus II. szerint a városnak kegyúri joga, polgári és büntető ügyekben törvénykezési és pallosjoga van, rendelkezik a városi házak, telkek és a telekkönyv felett, rendeletalkotási joga van. A tanács hatásköre a polgárjog megadása, a zsidók és cigányok befogadásának vagy kiutasításának a joga. Csak a tanács beleegyezésével és hozzájárulásával lehet mészárszéket, kocsmát, vendégfogadót nyitni, a város rendelkezik a heti- és országos vásártartási joggal, a város határain belüli legelők legeltetési jogával és a kőbányával (a mai Kőbánya területén). A Titulus III. további városi privilégiumokat sorol fel, amelyek alapján harmincad-mentesség, valamint malom-, halászati és serfőzési jog illeti meg a várost, illetve polgárait. 60 A jogkönyv-tervezet tehát kimondva is a szabad királyi városi jogálláson, a város területe és lakossága feletti joghatóságon alapult és a polgári, illetve büntető perekben történő törvénykezési jogot is feltételezett. Pest városa a tervezetet jóváhagyásra nem 5K A magyar uralkodók és a nádor a 16-17. század folyamán szép számmal adományoztak birtokokat a Hódoltság területén is. Vö.: SZAKÁLY 1993.; SZAKÁLY 1997. 24-36. p. 59 A fegyverváltságra általában ld. : MEZŐSI 1942.
