Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
RECENZIÓK - Hidvégi Violetta: Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium. I—III Ismerteti: VADAS FERENC
HÍDVÉGI VIOLETTA Pest város Építő Bizottmányának iratai. Repertórium. I. 1861-1869., II. 1870-1873., III. Mutatók Budapest, 2004. XIX, 974 p. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 11. Levéltári segédletek IV.) A levéltáros altruista lény. Akárcsak a könyvtáros, a muzeológus és mindenki, aki valamilyen közgyűjteményt őriz. Ellentétben a kutatóval, aki többnyire - elnézést a csúnya kifejezésért - magának kapar, az archivárius azért dolgozik, hogy mások munkáját segítse. Lehet vitatkozni azon, hogy ez az altruizmus biológiai tennészetü-e, vagy talán munkaköri ártalom, de nem érdemes - nyilván mindkettő, személyenként más-más összetételben. A lényeg az, hogy ennek a tevékenységnek ilyen a természete. S ha könyvet eredményez (mint a jelen esetben is), akkor gyakori, hogy ez nemcsak egy befejezett kutatás summázata, lezárt történet, hanem kezdete, támasza, sőt inspirálója további, jórészt mások által elvégzendő munkálatoknak, azaz a fenti értelemben altruista mű; ide nem illő agrárhasonlattal szólva: a szerző nagy erőfeszítéssel termőképessé teszi a talajt, miközben tudja, hogy annak zömét, ami majd ott sarjad, nem ő fogja betakarítani. Az előttünk fekvő (kis túlzással szólva tornyosuló) kiadvány is ilyen. Mérete imponáló: 3 nagyalakú kötet, majdnem 1000 oldal, cirka 2 millió karakter. Monográfia esetében nincs feltétlenül korreláció a terjedelem és az érték között, adattár esetében van: jelzi a feldolgozott anyag mennyiségét, ami szerencsés esetben arányos a mű hasznosságával. Ez a könyv műfaját tekintve repertórium, azaz - definíciója szerint „tájékoztatási célú, egyrészt a legkisebb raktári, másrészt a legkisebb tárgyi egységek szintjén készült, szintetikus, kiadásra szánt levéltári segédlet". 1 Ez a meghatározás roppant precíz, de kívülállónak nem túl sokat mond. A levéltári terminológiai lexikon a segédletek 39 fajtáját különbözteti meg (az ügyviteli segédleteket nem is számítva), már csak ezért sem érdemes jellemző különbségeik taglalásába bocsátkozni. Itt most elég annyit mondani, hogy a legrészletesebb segédletfajták egyike, mely a legkisebb összetartozó egységek egyenkénti számbavételével ismerteti egy vagy több fond teljes forrásanyagát. A könyv témája Pest város 1861 és 1873 között működő Építő Bizottmánya, melynek két külön fondban őrzött terveit és iratait, sőt iktatókönyvi adatait is feldolgozta a szerző. — De hát mi a szösz ez az építési bizottság-tehető fel (persze álnaivan, hogy válaszolni lehessen rá) a kérdés -, hogy megérje a repertóriumra fordított tengersok munkát és a példányonkénti két kiló hatvan deka papírt? Az Építő Bizottmány (elterjedt rövidítéssel ÉB) előd- és utódszervezeteinél kevésbé ismert építészi hatósága volt a 19. századi Pestnek. József nádorról és a Szépítési Bizottmányról (SzB) mindenki hallott már, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is fogalom, még ha ponl EMBER GYŐZŐ: Levéltári terminológiai lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1982. 196. p.
