Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

RECENZIÓK - Wolfgang Kos - Christian Rapp (Hrsg.): Alt-Wien. Die Stadt, die niemals war. 316. Sonderausstellung des Wien Museums im Künstlerhaus 25. Nov. 2004 - 28. März 2005 Ismerteti: MÉSZÁROS BORBÁLA

Ali-Wien. Die Stadt, die niemals war 316. Sonderausstellung des Wien Museums im Künstlcrhaus 25. Nov. 2004 - 28. März 2005. Hg.: WOLFGANG KOS - CHRISTIAN RAPP. Wien, Czemin Verlag, 2005. 575 p. A Wien Museum - amely 2003-ig a Historisches Museum der Stadt Wien nevet viselte -, az elmúlt években számos városantropológiai kérdésfeltevés kiállításbeli bemutatására vállalkozott. A történettudományban, így a várostörténetben is már néhány évtized óta meghonosodott, enzimként ható különböző társadalomtudományi, antropológiai témafelvetések, módszerek lassan elérték a városi történeti múzeumok termeit is. így pl. a Bécsi Múzeum ez év nyarán egy-egy tárlatot szentelt a közelmúlt bécsi étkezési és vásárlási szokásainak, valamint a nagyvárosi állattartásnak. A városi életmód egyes részterületeinek feldolgozásán kívül a múzeumban megjelent maga a város is, mint kulturális jelentésekkel teli, narratívak által birtokba vett tér.

1 1993-ban a Bécsi tájak

2 című kiállítás Bécs közvetlen határának földrajzi, funkcionális és szimbolikus átalakulásait, a városkörnyéki táj és a város viszonyát követte nyomon. A 2004/2005 telén a Künstlerhaus-ban helyet kapó A régi Bécs. A város, ami soha sem volt című gazdag tárgyi- és képi anyagot felvonultató kiállítás pedig a város saját magához való viszonyát, a város történeti emlékezetét vette szemügyre. A 15 tematikus teremre osztott tárlat szokatlan módon gondolta újra Bécs elmúlt kétszáz évének történetét: a mindenkori városi emlékezet nyomain keresztül láthattuk az egyes korok megszűrt „régi Bécsét" és egyben az adott kor városképét, városi vitáit is. A majd 600 oldalasra sikerült kiállítás-katalógus bevezetőjében a szerzők egyfajta „retrospektív Sci-Fi-nek" nevezik vállalkozásukat, amelyben a mindenkori városi változásokra reagáló, bizonyos ideálok mentén létrejövő „múlt-konstrukciókat" veszik szemügyre. A bécsi „városszövegekben" a mai napig kiemelt szerepet visz a város múltjára való hivatkozás, ha úgy tetszik a város egyfajta „örökségnarratíva"

3 foglya, melyet néhány éve a (kiállítás utolsó részében is körüljárt) világörökségi státus is megerősített. A kiállítás főként az 1858-ban meginduló városrendezési és nagymértékű bontási munkálatokkal kezdődő bő fél évszázad Bécsének történeti emlékezetére koncentrál, 1 NIEDERMÜLLER PÉTER: A város és a városi kultúra. Antropológiai megközelítés. In: Jelbeszéd az életünk. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Szerk.: KAPITÁNY ÁGNES - KAPITÁNY GÁBOR. Budapest, Osiris - Századvég, 1995. 559. p. 2 Wiener Landschaften. 173. Sonderausstellung des Historischen Museums der Stadt Wien. Hermesvilla 27. März 1993 bis 13. Feb. 1994. Hg.: BöCK, SUSANNE. Wien, Eigenverlag der Museen der Stadt Wien, 1993. 3 FEJŐS ZOLTÁN: A nyilvános városszöveg. In: Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Szerk.: N. KOVÁCS TÍMEA - BÖHM GÁBOR - MESTER TIBOR. Budapest, Kijárat, 2005. 216.p.; SONKOLY GÁBOR: Örökség és történelem. Az emlékezés technikái. In: Kulturális örökség-társadalmi képzelet. Szerk.: GYÖRGY PÉTER - KISS BARBARA - MONOK ISTVÁN. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár - Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológiai és Kommunikáció Tanszék Média Oktató és Kutató Központ, 2005. 53-59. p.