Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Tóth Árpád: Polgárfelvételi stratégiák és a polgári cím vonzereje Pozsonyban a 19. század első felében

2. ábra Az újpolgárok felekezeti megoszlása 70 1768-1785 1802-1810 1811-1820 1821-1830 1831-1840 1841-1849 időszak Egy az ellenreformáció hatását tükröző, 1697-ben hozott intézkedés óta a város lakosságának zömét adó két felekezet arányát a városi képviselet szintjén szabályozták: a 12 tagú városi tanácsban és a 100 fős választott községben egyaránt paritás érvényesült, és a legfőbb választott tisztségek (polgármester, bíró, kapitány és a választott polgárság szószólója), valamint az egyes szakhivatalok körében, sőt a nem tisztújításokon választott, hanem kinevezéssel betöltött (például írnoki) posztok esetében is kényesen ügyeltek az egyensúlyra.

24 Mindez kezdetben a katolikusok érdekeit szolgálta, ám például a népösszeírásokról közölt adatok szerint 1791-ben a szabad király város területének 25.397 lakosa közül 78,3 és 21,7% volt a megoszlás a katolikusok javára. Ludovicus Nagy munkája szerint a Váraljával együtt vett területen 73,4% katolikus, 18%) evangélikus és (túlnyomórészt a Váralján lakó) 8,6% izraelita városlakó élt.

25 A táblázatból világosan látszik, hogy a polgárságon belül is hasonlók voltak az arányok. A változásokat ráadásul úgy értékelhetjük, hogy a katolikus újpolgárok többsége fokozatosan nőtt a kezdeti 4:3-ről az utolsó évtized 2:1 arányáig, amit az 1810-es és 1820-as évtized csak átmenetileg tudott megállítani. E trend értelmezéséhez két szempontot kell figyelembe vennünk. Egyfelől azt, hogy a polgári cím odaítéléséről döntő tanácsban azonos számú katolikus és evangélikus tanácsnok ült, így nincs okunk konfesszionalista részrehajlást feltételeznünk.

26 Másfelől viszont a városi lakosság aránylag jól körülhatárolható tömbökre oszlott, és a törésvonalak között meghatározó szerepet játszott a felekezetek közötti határ. Igaz ez 24 BALLUS 1823. 110. p.; SAS 1973. 113. p. 25 BALLUS 1823. 196. p.; NAGY 1828. 256. p.