Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

közvetlen felettes hatóságához, a kamarai adminisztrációhoz, hanem közvetlenül az uralkodóhoz terjesztette be, ezzel is jelezni kívánta szabad királyi városi státusza meglétét. Amennyiben sikerült volna az uralkodóval a jogkönyvet megerősíttetni, az a városi privilégiumok megadásával ért volna fel. Az uralkodó a tervezetet véleményezésre az Udvari Kamara útján az ellenérdekelt Budai Kamarai Adminisztrációhoz tette át, amely természetesen nem fogadta el, így a jogkönyv-tervezet több évre le is került a napirendről. Az ügy közvetlenül pedig inkább kárára vált a városnak, mivel kamarai adminisztráció a következő, 1698. évi választások során tudatosan kihagyta a jelöltek közül a városi jogokért küzdő korábbi bírókat.

61 Részleges kiváltságok Budának és Pestnek A két város azonban nem feltétlenül bízott abban, hogy ilyen akciókkal vissza lehet szerezni a kiváltságokat, ezért egy sokkal inkább járható utat választottak. Arra törekedtek, hogy lépésről-lépésre haladva egyre több részkiváltságot szerezzenek. Az alábbiakban röviden ismertetjük a két város által szerzett kiváltságokat. Buda kiváltságai (1689-1698): • 1689. május 31. Heti vásártartási jog az adminisztrációtól.

62 A Budai Kamarai Adminisztráció rendelete hetipiac tartásáról Budán és Pesten: az adminisztráció az uralkodó nevében Buda királyi főváros („königliche Haubststatt Ofen") részére szerdai és szombati napokon engedélyezi heti piac tartását, a Fehérvári és a Vízivárosi kapuknál lévő téren („in der köiglichen Haubststatt Ofen auf dem großen Platz negst des Stullweissenburg[er] und Wasser Thors"), ezen piacokra bármely paraszt, országlakos („Bauersman als ander") elhozhatja áruját, bármely helyről, és itt déli 12 óráig azokat árulhatja.

63 Ezt a rendeletet pátens formájában 1691. október l-jén az adminisztráció újfent megerősítette.

64 60 A latin nyelvű jogkönyv-tervezetet kiadta: TÓTH 1962. Az ismertetett részek uo. 331-340. p. A Magyar Országos Levéltárban létezik egy, az 1697. évi jogkönyv-tervezetnek későbbi, Tóth által nem ismertetett kibővített, minden bizonnyal 18. század közepi variánsa is, amely már a szabad királyi városi státusz visszaszerzése után szervezett hivatalokra is vonatkozik (pl. Árvahivatal), valamint a magánjogi részt is bővebben tárgyalja német és latin nyelven. Vö.: Der königlichen Stadt Pest in Hungarn ihre Stadt Rechte, Würtschaffts-, Polizei- und Gerichts-Ordnung teütsch und lateinisch. MOL 17. 63. köt. 181 p. 61 BONIS 1962. 27-28. p. és TÓTH 1959. 127-128. p. 62 A szakirodalom szerint Buda 1688-ban heti vásártartási jogot kapott a budai kamarai inspektorátustól. Lásd GÁRDONYI 1916. 599. p., TÓTH 1959. 111. p. Az állítás a Budai Kamarai Felügyelőség 1688. június 20-i, Buda városának szóló rendeletén alapul, amely azonban csupán egy rövid ígérvényt tartalmaz, miszerint majd bevezetik az országos vásárt, illetve a heti piacot még „stabilizálni" kell, de részletes szabályozást nem ad. MOL E 279 2. es. fol. 240-241. 63 A rendelet fogalmazványa: MOL E 279 3. es. fol. 437rv. 64 Eredetije: BFL IV. 1227. No. 1. A kiváltság a pesti heti vásárt is megerősíti, ld. alább.