Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

kent ismert, de tulajdonképpen Pestnek szóló 1244. évi aranybullának, ~ illetve IV. (Kun) László 1276. évi oklevelének

43 tartalmi átírása és megerősítése, továbbá Zsigmond király 1437. évi, Budának vámmentességet biztosító oklevelének teljes átírása.

44 A privilégium ezt követően a János által Budának 1530-tól kezdve kiadott oklevelek teljes átírását és megerősítést tartalmazza, amelyek lényegében az alábbi jogokat biztosította a városnak: megerősítette Buda valamennyi korábbi privilégiumát (1530. április 1.); a városbeli háztulajdonosok a város védelmével és hasznával összefüggő kérdésekben engedelmességgel tartoznak a tanácsnak, megtiltja, hogy az uralkodó, a főpapok, a bárók vagy a nemesek saját borukat behozzák eladás vagy kimérés céljából, a város polgárait örökre felmenti mindenfajta adó megfizetése alól (Buda, 1531. január 8.);

45 • Budának adományozza Solymár birtokot várával együtt, Kiskovácsi egész és Páty részbirtokát (Buda, 1531. január 25.); megerősíti Buda vámmentességét: az 1530. évi ostrom

46 után ugyanis az egész polgárságot megnemesítette, mivel minden nemes vámmentességet élvez, így ez a kiváltság is vonatkozik a budaiakra, ezért senki ne merjen vámot szedni a budaiaktól. (Segesvár, 1531. december 1.); megtiltja, hogy bárki is önkényes beszállásolást hajtson végre a városban, ez a tanács hatásköre (Segesvár, 1531. december 1.); megparancsolja a bíráskodási jogkörrel rendelkező hatóságoknak és személyeknek (nádor, személynök, országbíró, megyei sedria stb.), miszerint a nemeseket, így a budaiakat is csak bírósági eljárás lefolytatása után lehet letartóztatni (Segesvár, 1531. december 1.); megnemesíti Buda város polgárait, mint nemesek háborús közmunka alól mentesek, azonban városukat tartoznak erődíteni, bővíti a város címerét,

47 a város pallosjogát kiterjeszti Solymárra, Kiskovácsira és Pátyra (1533. március 25.).

48 Képzeljük csak magunk elé a budai tanácsnokokat, élükön Bösinger patikus polgármesterrel, amikor kezükbe kapták a fenti kiváltságokat magukban foglaló, azt megerősítő 1538. március 27-én kelt díszes királyi oklevelet, rajta a vörös viasszal töltött, aranyból készült királyi nagypecséttel, aranybullával! Egy magyar király ál42 Vö.: GÁRDONYI 1910.; tartalmi ismertetése a korábbi szakirodalommal: GYÖRFFY 1997. 136-138. p. Modern kiadása: BTOE 1. 41-43. p., legújabb kiadását ld.: Elenchus No. 34. 39^11. p. 43 Szapolyai diplomájában csak rövid utalás szerepel, miszerint IV. László is megerősítette az 1244. évi privilégiumot és bővítette azt. Vö.: GÁRDONYI 1910. 75. p.; Kritikai jegyzék No. 2706. 161. p. 44 Legújabb kiadása: BTOE 3. No. 1173. 45 18. századi másolatát Id.: BFL IV. 1018 No. 16. 46 Utalás az I. Ferdinánd csapatai által 1530. október 31. - december 21. közötti sikertelen ostromra, amikor is a János-párti polgárság kitüntette magát. KUBINYI 1975. 209. p. 47 Ábrázolva KUBINYI 1975. 212. p. 48 Ali. oklevél tulajdonképpen lényegtelen kiváltsága az, hogy eltiltja a mágnásokat és mindenki mást a nyúlvadászattól a budai szőlőkben, mivel az nagy kárt okozott a budaiaknak. Buda 1538. január 17. PODHRADCZKY 1841. 70-71. p.