Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

tevékenyen működtek közre infonnáció-szerzésben is, így nagy hasznukat vették a privilégiumok visszaszerzéséért folytatott küzdelemben. A Szirmay-ügy: Szapolyai János 1538. évi budai kiváltságlevele Buda tanácsa 1692-ben úgy vélte, hogy meglelte az „aranyhegyet." A nagy tekintélyű Szirmay István országbírói, majd később nádori ítélőmester

39 átadta Buda városának Szapolyai (I.) János 1538. évi aranypecsétes kiváltságlevelét.

40 Mit is tartalmazott ez az oklevél?

41 A Buda késő középkori története szempontjából nagy fontosságú privilégium összesen tizenegy korábbi kiváltságlevél tartalmi, illetve teljes átírását és megerősítését foglalta magában. A János-diploma három korábbi király által adott fontos kiváltságok megerősítésével kezdődik: IV. Béla által kibocsátott, Buda legrégebbi kiváltáslevele39 Szirmay István Zemplén megyei nemes, „pénzszerzéshez értő, közismerten gazdag ember volt". IVÁNYI 1991. 339. p. 1687-től országbírói ítélőmester, majd 1698 nyarától nádori ítélőmester 1695-ben kapott bárói címet. Uo. 343-344. p. 40 Sajnos csak múlt időben beszélhetünk a rendkívül fontos forrás eredeti példányáról. A Buda Város Titkos Levéltárában található 1 8. század végi elenchus szerint No. 1. jelzet alatt tárolták a nagy értékű eredeti diplomát. Később bekerült a páncélszoba anyagába, ahol No. 17. jelzetet kapta. A privilégium-levelet minden bizonnyal a Tanácsköztársaság idején tulajdonították el, feltehetőleg 1919 júliusában. A Gárdonyi Albert főlevéltáros által 1919 októberében indíttatott vizsgálat során nem sikerült megnyugtatóan tisztázni az oklevél eltűnésének körülményeit, felmerült szakalkalmazott által elkövetett lopás, az egyszerű hanyagság okán történt „elkallódás", és a román hadsereg „gyűjtőszenvedélye" is. Gárdonyi 1921. január 21-én terjesztette be a főpolgármesterhez zárójelentését, amelyben gyakorlatilag kizárta az utóbbi két lehetőséget, így maradt az első verzió, „ miszerint az oklevelet a hivatali személyzet valamelyik tagja bűnös szándékkal vitte el a páncélszobából. " Gárdonyi annak a reményének adott hangot, hogy előbb vagy utóbb, de előkerül a diploma, ennek érdekében értesítette a közgyűjteményeket és a nevesebb magángyüjtőket is. Ezek a remények azonban hiábavalónak bizonyultak, Csánki Dezső 1926-ban így nyilatkozik a becses dokumentumról: „...a kommunizmus alatt még János királynak a főváros régi pivilégiumait átíró és megerősítő egyetlen aranypecsétes oklevele is elkallódott... " A vizsgálat anyagát Id.: BFL XXXIV. I.e. 1. doboz. 53. tétel. Csánki levelét Id.: BFL XV. 12. 1. doboz. 1. tétel. 10. sz. irat. (Köszönöm Kis Péternek az idézett adatokat.) 41 Szerencsére az 1538. évi János-féle diplomát még a 19. század első felében kiadták: PODHRADCZKY 1841. 57-90. p. Ennek alapján ismerteti: KUBINYI 1975. 210-212. p. Kéziratos példányai: 1) OSZK Kézirattár Fol. Lat. 1203. „Budensis urbis et arcis privilégia per Joannem I. regem 1538. confirmata. Copia autchentica de anno 1694." Richard Reicherihallcr királyi táblai jegyző által Nagyszebenben 1694. július 20-án készített hitelesített másolat. 2) Podhradczky eredeti gyűjtését ld.: OSZK Kézirattár Fol. Lat. 1205. „História diplomatica urbis Budensis et Pesthiensis, a primordiis usque ad annum 183 1. conseripta per Josephum Podhradczky." 2. köt. 777-801. p. 3) Sikerült fellelnem egy 19. század eleji kéziratos teljes másolatot is, amelyet Gombos Imre (1791-1840) magyar kamarai titkár, majd tanácsos (1817-1837), kancelláriai tanácsos (1839-ig) készített, amelynek érdekessége, hogy szakszerű latin nyelvű pecsétleírást is közöl: MOL I. 29. 1. köt. fol. 12r-26v. Az oklevél külső képét Podhradczky írta le: „ János király titulusa öreg arany betűkkel vagyon írva; minthogy pedig a ' Levél több rendbeli Szabadságokat foglal magában, öt nagy pergamentom lapból áll, könyv formában fekete bőr táblába vagyon kötve, az aranyból veretett kettős Pecsét, arany sodrott 'sinoron függ rajta; a ' Pecsét másik fele közepén látszik az üllő Farkas, Zápolya Famíliának tulajdon czimere: különös az benne, hogy veres viasszal tele van öntve, s 'felébe, hol fölnyílik, János királynak titkos Pecsétje van nyomva. " PODHRADCZKY 1833. 83. p. A pecsét képét metszetben közli uo. függelékben 4. sz.