Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - Kenyeres István: Buda és Pest útja az 1703. évi kiváltságlevelekig

átvizsgálásra, majd csak ezt követően kellett jóváhagyásra beterjeszteni. Az árvaügyek felügyeletét is megkapták a városok. A rendelet előírta, hogy a városok külterületét (Burgfried) haladék nélkül ki kell jelölni: a városoknak jár erdő, legelő és szántóföld. A rendelet kimondta: sem Budát, sem Pestet, mint (szabad) királyi városokat nem terhelheti a megye portióval, bár azt továbbra is fizetni tartoznak, ugyanakkor annak kivetésében mértékletesnek kell lenni, és a városok érdekeit meg kell védeni. A városok gazdasági helyzetet javította az Udvari Kamara által is jóváhagyott heti és országos vásártartási jog,

34 továbbá az is, hogy az adminisztrációnak át kellett adnia kisebb jövedelmeket a városoknak (pl. Budán egy fürdőt, egy telket vendéglő céljából és egy malomhelyet). Amiben viszont nem történt előrelépés: mindkét város jogi ügyekben (politikai, polgári és büntető) továbbra is első instancia, azaz a meghozott ítéleteket továbbra is be kellett terjeszteni jóváhagyásra az adminisztrációhoz. A rendelet mérföldkőnek számít a privilégiumok visszaszerzéséért folytatott küzdelemben, hiszen de jure több tekintetben is elismerte a városok szabad királyi jogállását. Azt, hogy új „időszámítás" kezdődhetett a városok életében, az is jelképeztes, hogy az utasítás mindkét városnak (torony)óra kiutalását rendelte el... Külön utakon: a két város akciói a privilégiumok megszerzésére (1688-1701) Az első, 1687. évi próbálkozás után a két város más-más taktikát választott jogai érvényesítése érdekében, mind Buda, mind pedig Pest külön utakra lépett. Buda saját becsi ügyvivőket, azaz ágenseket is alkalmaz, hogy azok közvetítsenek az udvari szervek (Udvari Kamara, Magyar Udvari Kancellária) felé,

35 közülük többen az Udvari Kamara vagy a Magyar Kancellária alkalmazottjai voltak.

36 A város Pozsonyban, az ország székhelyén is alkalmazott ágenst.

37 Pestnek is voltak bécsi ügyvivői, nem egyszer ugyanazon személyeket bízták meg, mint Buda.

38 Az ágensek a város mindennapi bajos ügyeinek intézésén kívül, kihasználva hivatali kapcsolataikat, 34 Ezeket a jogokat már korábban megszerezték a városok, sőt az uralkodó is megerősítette azokat privilégiális formában, erre lásd alább. 35 Sajnos sem a bécsi, sem pedig a pozsonyi ágensek működését még nem dolgozták fel. Néhány Bécsben működő budai ágens (ágens aulicus) a teljesség igénye nélkül: Ferdinand Ernst Mätzler (Möczler, Meczler) 1696-1699; Szalay István 1699január-november; Dr. Baumeister 1699 december - 1701. március (?); Johann Georg Stróbl 1701 január (április) - 1703 január. Vö.: BFL IV. 1002. k. és IV. 1002 uu. A bécsi ágensek kezdetben évi 50 Ft, majd 75 Ft fizetésben részesültek. GÁRDONYI 1916. 591. p. 36 Pl. Johann Georg Stróbl udvari kamarai fogalmazó volt, ő már 1701 januárjától a Szirmay-ügyben képviselte a várost Bécsben, majd április 1 -jétől 100 Ft évi fizetéssel hivatalosan is ágensként alkalmazták. BFL IV. 1002. uu. GÁRDONYI 1916.479. p. 37 Vizsgált korszakunkban 1699 és 1703 között Skaricza Gábor volt a pozsonyi ügyvivő. Vö. : BFL IV. 1002. k. és IV. 1002 uu. 1756-ig alkalmaztak pozsonyi ágenseket. BÓNIS 1975. 171.

p. 38 Példának okáért az említett Stróbl nemcsak Budát, hanem Pestet is képviselte. SCHMALL 1899. 1. köt. 235. p., TÓTH 1959. 126. p. A pesti ágensekről sajnos még kevesebbet lehet tudni, mint a budaiakról.