Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - H. Németh István: A szabad királyi városi rang a kora újkorban
ket. Ezzel jelezték, hogy az általuk elismert város valóban a rendi társadalom részét képezi, jogai a megjelent rendekkel azonosnak tekinthetők. 20 Pontosan még nem tudjuk, hogy melyik település mikor vált a szabad királyi városok tagjává. Az egyes városok országgyűlési jelenlétének teljes körű feltárása csak azt követően valósulhat meg, ha az összes egykori szabad királyi város levéltárának erre vonatkozó forrásait sikerül feltárni. Az első olyan országgyűlési ismert jelenléti ívvel, amelyen pontos névsor található, csupán a 16. század második feléből rendelkezünk. Eszerint Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes, Lőcse, Kisszeben, Szakolca, Trencsén, Zágráb, Várasd, Kőrös, Kapronca, az alsó-magyarországi hét bányaváros volt vitathatatlanul a negyedik rend tagja. 1608-ig mellettük megjelentek azok a városok, amelyek egyrészt ideiglenesen ismét a Magyar Királyság részei voltak (Székesfehérvár - 1602, Várad - 1603,1604), másrészt azok, amelyek rendi hovatartozása vitatott volt, mint a már említett három, egykori Illésházy-birtok. 21 Az 1603. évi országgyűlésen pedig Korpona, Zólyom és Breznóbánya jelent meg a vitákban szabad királyi városként, meghívót azonban egyelőre nem kaptak. 22 Az 1608. évi koronázás után alkotott 1. törvénycikkben szabályozták, hogy a diétákon kik vehetnek részt, vagyis kik tekinthetők teljes jogú országrendnek. E törvénycikk 10. paragrafusában az 1514. évi dekrétum 3. cikkelyében felsorolt városokat ismerik el olyannak, amelyek megjelenési joggal rendelkeznek, és ezek csupán a tárnoki és személynöki városok voltak. Az országgyűléseken megjelenő Trencsén, Körös és Várasd városok, valamint a vitatott jogokkal rendelkező Modor, Bazin és Szentgyörgy eszerint nem számított a negyedik rend tagjának, de ezt (az előzmények ismeretében) nyugodtan annak tudhatjuk be, hogy a rendek még élénken emlékeztek a három várossal kapcsolatos sérelmeikre. 23 Utóbbi három városról, valamint az újabb szabad királyi városokról ugyanis már korábban, a koronozás előtti 6. törvénycikkben rendelkeztek. Eszerint újabb városok felvételét a magyar tanács beleegyezéséhez kötötték, illetve a három városka ügyét a következő országgyűlésre halasztották. 24 Az 1609. évi országgyűléstől kezdve Modor minden esetben részt vett, Szentgyörgy és Bazin pedig az 1622. évi diétán már bizonyosan a meghívottak között volt. 1609-ben Korpona követei is már ott vannak a többi városi delegátus között, majd a nemesség sorozatos ellenkezése dacára az 1638:63. törvénycikkben Szentgyörgy és Bazin követküldési jogait erősítették meg. 25 Az 1649. évi országgyűlésen Kőszeg és Kismarton, 26 20 Vö.: BARISKA ISTVÁN: A szabad királyi várossá válás ára. In: Kőszeg 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk.: BARISKA ISTVÁN — SÖPTEI IMRE. Kőszeg, 2000. 59-110. p. (A továbbiakban: BARISKA: A szabad király várossá válás.) 59. p. 21 MOE 10. köt. 55., 64., 84., 155., 201., 431. p. 22 MOE 10. köt. 155., 201. p. 23 Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. (A továbbiakban: CJH.) 1608-1657. évi törvényezikkek. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR - ÓVÁRI KELEMEN. Budapest, 1899. k.u. 1608:1. tc. 10. §. 24 CJHk.e. 1608:6. tc. 25 CSIZMADIA: A magyar városi jog 44^15. p. 26 CJH 1649:39., 40. tc.
