Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 1. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK - H. Németh István: A szabad királyi városi rang a kora újkorban

1655-ben pedig Késmárk, illetve Breznóbánya, 1681-ben Ruszt szerepeltek új szabad királyi városokként.

27 Az 1687/88. évi országgyűlésen Szatmár-Németi városok követeinek meghívása váltott ki óriási botrányt, olyannyira, hogy emiatt a rendek és a személynök között heves szóváltás támadt.

28 A városok szabad királyi rangra emelésében a bécsi udvar is érdekelt volt. A városok ugyanis jóval közvetlenebbül kormányozhatok voltak, a pénzügyi szervek jövedelmeikkel korlátlanabbul rendelkezhettek, mint a vármegyék adójával, amennyiben pedig a városi rangot elnyerő település korábban egy-egy nagybirtokos jövedelmeit növelte, ezáltal a nagybirtokos nemesség politikai tekintélye is csökkenhetett. A szabad királyi városi rang egyben arra is feljogosította ezeket a településeket, hogy a király meghívóját megkapva részt vegyenek az országgyűléseken, ahol egyenkénti szavazati joggal rendelkeztek. Ez az uralkodó számára azt jelenthette, hogy a rendi gyűléseken a nemesi ellenzék ereje ellensúlyozhatóvá válik (pontosabban bizonyos kérdésekben válhatott volna). A városok országgyűlési részvételével kapcsolatban pontos ismeretekkel egyelőre nem rendelkezünk, de a 16-17. századi diéták tárgyalásait forró hangulatúvá változtató vallási kérdés ügyében bizonyos, hogy a városok a református rendekkel teljes mértékben egyet értettek.

29 A bécsi udvar fentebb ismertetett törekvései a városok országgyűlési részvételéből és a szabad királyi városi rang adományozásából jól kitűnnek. Annak ellenére, hogy a rendek számos országgyűlésen törvénycikkben rögzítették, hogy kizárólag az ő beleegyezésükkel emelhető egy-egy település szabad királyi várossá,

30 a 17. század folyamán egyre több település kapott ilyen rangot. Modor kiváltságait 1577-ben és 1582-ben erősítették meg, majd 1599-ben (a nemesség körében óriási megrökönyödést keltve) országgyűlési meghívót kapott, ami súlyosan sértette Illésházy István érdekeit. Mint azt fentebb láthattuk, a korszakban Kőszeg, Kismarton, Késmárk, Breznóbánya, Ruszt, Szentgyörgy, Bazin, Korpona, Kapronca, Trencsén, Várasd, Kőrös, majd 1687-ben Szatmár-Németi kaptak a tárnoki és személynöki városokon kívül országgyűlési meghívókat, vagy alkottak törvényt szabad királyi városi rangjukról. A Rákóczi-felkelést követő első országgyűlésen az 1693-ban privilégiumot nyert Debrecen, Buda, Pest, Székesfehérvár (1703), Esztergom (1708) és Szeged (1719) követei 27 CJH 1655:65. tc. 1681:60. tc. CJH. 1657 1740. évi törvényezikkek. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR ÓVÁRI KELEMEN-MÁRKUS DEZSŐ. Budapest, 1900. 2x FRAKNÓI VILMOS: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/88-ik évi országgyűlésen. Budapest, 1922. (A továbbiakban: FRAKNÓI: A Habsburg4iáz.) 14. p. 29 ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve. Budapest, 1893. (A továbbiakban: ZSILINSZKY: Vallásügyi tárgyalások.) a 88. oldaltól. A lőcsei követek utasítása: AML XXI/78. p. 399-405. Lőcse, 1655. január 16. A kassai követek jelentései a vallás ügyében: AMK H I. 8317/3. Pozsony, 1655. február 23., 8317/39. Pozsony, 1655. március 5., 8317/31. Pozsony, 1655. április 10., 8317/33. Pozsony, 1655. május 17. 30 CJH ke. 1608:6. tc. 3. §, ku. 1608:57. tc. ll.§.